Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Népművészet - népi iparművészet - A duda (gájda) készítése Mohácson
A billegető henger alakúra formált része a dudának, amelyben hosszanti irányban két furat, két cső van, amelyekbe sípok kerülnek. A billegető felületén lévő lyukakon a dallamot formálják. A kiválasztott, megfelelően kiszáradt juharfa- vagy kajszifa darabot először egy szekercével (fancaga) vékonyította meg Jancsics János, majd a maga készítette „esztergába" helyezte, és a vastagját leesztergálta. A két hosszanti csövet, furatot hosszú fúróval fúrta ki, de az eszterga segítségével. Először leesztergálta a darabot úgy, mintha az egyik cső lenne a tengelye, majd a tengely helyére hosszú fúrót erősített, és a darabot forgatva végig kifúrta. Utána úgy esztergálta le, hogy a másik cső legyen a tengelye, és azt is kifúrta. Végül pedig úgy helyezte be az esztergába, hogy a két cső között legyen a tengelye, és leesztergálta végleges formára. Ezzel azt érte el, hogy a két furat arányosan helyezkedett el a billegető hoszszában. Egy hosszú, parázson pirosra melegített dróttal még kiégette őket, hogy élesebb hangot adjanak. A billegető két végét, amelyek a billegető fejéhez, illetve a pipához csatlakoznak, meghagyta henger alakúnak, a középső részét azonban, ahová a játszólyukak kerülnek, vonókéssel (maklica) vagy bicskával alul-felül lefaragta laposra, hogy az ujjak könnyebben mozogjanak rajta. Hét lyuk kerül ide, amelyeket tüzes vasdarabbal szokott kiégetni. A lyukak helyét régebben kimérte, de a későbbiek folyamán olyan gyakorlatra tett szert, hogy csak ránézett és már látta, hol kell lenniök. Szerinte egy jógajdasnak sohasem kell mérni. A lyukakat kétféleképpen is ki lehet égetni: jobbkezesre vagy balkezesre. Ki így csinálja, ki úgy, attól függ, hogy szokta meg. Jancsics János jobbkezesre szokta kiégetni, ami azt jelenti, hogy a jobb kéz van alul játék közben, és a játszólyukak a baloldalon vannak. A hét lyuk közül ötöt a baloldalon fúrt csőbe sütött (ez a cső a karablikas, a lyukak nevei pedig felülről lefelé: gornjajama, sridnjajama, hegljaea, prjösnjaca, dolnjajama), egyet pedig a jobboldaliba (ez a cső a ro njag, a lyuk neve pedig: ro njakova jama). A hetedik lyuk (glasnica) nem más, mint a karablicás kinyitott vége. A billegetőbe két síp (pisák) kerül. Az egyik a dallamsíp, melyet a karablicasba helyezett, a másikat pedig a ro njagba tette, ez a kontrasíp. A sípokat bodzafából vagy nádból szokta készíteni. Bodzafa rengeteg van Mohács környékén, különösen a Szigetben. Kiválasztotta magának a megfelelő darabot, levágta és hazavitte. O 114. kép. Játszólyukak és kontralyuk má r olyan volt, hogy ha bárhol elment egy (FÜZES Endre rajza] bodzafa mellett, már azt nézte, melyik gornjajama roznjakova jama 321
