Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Víznyerés - kutak Próbakommentár a Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjaihoz

A fényképek és a rajzok néhány átmeneti formát is mutattak, ezek azonban nem voltak térképezhetők. A típusok elterjedésének idejéről, okairól nincsenek ismereteink. A zárt kútházak elterjedése a 20. században fokozódó reprezentációs igénnyel hozható kapcsolatba. Megformálásukban asztalosok és ácsok működtek közre, akik egy-egy kutatóponton stílust teremtettek. 218. A hengeres kút neve 1. A terminológiai térképet a kért vázlatrajzokhoz beírt elnevezések feldolgozásával készítettük. Azoknak a kutatópontoknak az adatait is feldolgoztuk, ahol a hengeres kút nem volt domináns. 2. A vízfelhúzó szerkezet domináns elnevezése az egész nyelvterületen: kerekes kút. A többi térképezett elnevezés egy részénél táji csoportosulás figyelhető meg. Például tekercs kút: Kis-Alföld nyugati része, a Tisza melléke; hengeres kút: DélDunántúl: kallantyúskút: Bánság. A szerkezet lényegét kifejező elnevezések elterjedtségének magyarázatához nincs támpontunk. A köznyelvivé váló kerekes kút elnevezés terjedő tendenciát mutat. 3. Nem térképezett terminusok: kút (Dévaványa, Debrecen, Panyola), gárgyás kút (Székelykeve), kávás kút (Pacsér), csigás kút (Debrecen). 58. kép. Lécajtós kútház, Baranya megye 59. kép. Kútház léces díszítéssel, Baranya (FÜZES Endre felvétele) megye (FÜZES Endre felvételei