Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Víznyerés - kutak Próbakommentár a Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjaihoz

A hengeres kút részeinek nevét egyöntetűségük miatt nem térképeztük: a henger, melyre a lánc vagy a kötél tekeredik: henger, a Dunántúlon szórványosan csiga; a hengert forgató fa- vagy vaskerék: kerék; a hengert forgató fa- vagy vas kallantyú: tekerő vagy hajtó. 219. A gémeskút és gémjének néhány nroe 1. A terminológiai térképet a kért vázlatrajzokhoz beírt elnevezések, valamint a pótgyűjtések adatai alapján készítettük. A vízfelhúzó szerkezetnek az egész nyelvterületen domináns gémeskút nevét, valamint vízszintes rúdjának gém nevét nem térképeztük. Térképünk csak az ezektől eltérő elnevezéseket tartalmazza. 2. A szerkezet domináns terminusa mellett jellemző és elterjedt a csigáskút név a Dunántúl déli részén és a komponás kút név Erdélyben. A nyilas bit csak Kórágyon fordul elő. A dominánstól eltérő terminusok alkalmazásának hátteréről nincsenek adataink. A gém egyéb elnevezései közül körülhatárolt területen jelentkezett a sújtó, ahankalék, kankalék és a kompona. Elterjedtségük okát nem ismerjük. 3. A gémeskút nem térképezett elnevezései: gingallóskút (Kiskunfélegyháza), kunkorékos kút (Csáb). A gém térképezett „egyéb" elnevezései: vezér (Szentgyörgyvölgy), nyíl (Köcsk, Kórógy),gunfa (Wajna), gémfa (Bugyi), nyél (Gyöngyöspata), ostor (Nagyida), horog (Kide). 280. A gémeskút vödörtartó rúdjának nroe 1. A terminológiai térképet a kért rajzokhoz beírt elnevezések, valamint a pótgyűjtések adatainak felhasználásával készítettük. 2. Az egész nyelvterületen domináns ostor név mellett, a Dunántúl nagy részén használták a sudár nevet a rúd jelölésére. A csigaszár, csigavessző, valamint a rúd jóval kisebb területen mutatható ki. Nyelvjárásilag figyelemreméltó az ustorfa körülhatárolt használata a Bánságban. A különböző változatok szóródásának okáról nincsenek adataink. 3. Az „egyéb" jellel rögzített invariáns elnevezések: nyila (Szakony), szál (Mikekarácsonyfa), hankalék (Pozsonyboldogfa), horog (Cséfalva, Kórógy), horogléc, (Pódafa), vödörléc (Vága), sújtó (Hidaskürt),gém (Nagybajcs, Hertelendyfalva, Andrásfalva), hosszúja (Kisbarcsa, Lozsád), kompona (Külsőrekecsin). 233