Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Víznyerés - kutak Próbakommentár a Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjaihoz

RIMO R

/AN IIICRNHJTI MI LHOA FÜZES ENDRE 26 V n 25 JL 32 33 34 35 + é ++ o „- » o OO °° o ' + + + + ü, « o o

x o o A kútkáva neve Bezeichnung fur den Brunnenkranz o t °° o ' 9 o - o j^ÜP^Nj b.) d.) 56. kép. A kútkáva neve a magyar nyelvterületen Keskeny tető fedi a hengert és a kútaknát. A tetőt egy-egy deszkából, vagy egy-egy sor cserépből készítették. Főleg a Dunántúl északi részén jellemző. Széles nyeregtető. A kútakna teljes szélességét befedő tető, általában cseréppel fedve. A Dunántúl nyugati és déli részén jelentős, másutt szórványos. Kúthoz. A kútaknát és a felhúzó szerkezetet gerendával, deszkákkal, lécekkel teljesen körülépítik. Az egyik oldalán nyitható ajtón keresztül lehet a hengerhez és a vödörhöz hozzáférni. Elsősorban a Dunántúl déli részén terjedtek el, gyakran igen szép építészeti megoldással. 57. kép. Tégla kútház, Baranya megye 1FÜZES Endre felvétele) 231