Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - Boglyaformájú gabonások
századforduló előtt készítettek ilyeneket Okányban is, de formáját nem sikerült rekonstruálni. 1 7 Nagykamaráson gabonás vagy búzáskas volt a neve, vesszőből fonták, tapasztották és meszelték. Mintegy 80 cm magas cölöpökön állt az udvarban a lakóház közelében. 1" A Duna-Tisza közéről két adat utal a használatára. Sövényházán régebben az udvarban álltak a boglyaalakú gabonások, sárból rakták és tapasztották. Négyszögletes ajtaját a kocsi magasságának megfelelően vágták ki.. 1'' Kiskunfélegyháza környékén a tanyákon alkalmazták, itt is sárból építették. 2" Az eddig idézett gyűjtések jobbára a boglyaformájú gabonások 19. századi használatára utaltak. VARGHA László a legkorábbi feljegyzést - OSVÁTH Pál közlésére hivatkozva- 1875-re tette, bár feltételezte korábbi használatát is. Később BALASSA Iván hívta fel a figyelmet két olyan forrásra, mely e gabonások 18. századi alkalmazását valószínűsítik. 2 1 Az egyik forrás PETI 1E Ferenc nagy monográfiája, amelyben egy helyütt ezt olvashatjuk: „Kezdettek az alföldi közép tehetségű mezei gazdák, kezdettem én is ez előtt 20-22 esztendővel, verem helyett holmi ketretzeket a föld színén, fedél alá, tégla-, vag vájog)álakkal, kisebb-nagobb szakaszokat, mint megannyi fedetlen nag hombárokat, építeni; mellyekben a gabona eg, 's néhol két esztendeig is, szenvedhetőképpen elállott... Jobb, ha eg úttal a' földbe építed annak felét, felét pedig a föld' színére, mint már némellyek tselekesznek, vályogból, verem formára, 's ezt megtapasztván, keményen kiégeted és a' száját szintiig mint a' váj ott veremét, bedugván bétemeted;" PETHE Ferenc a hivatkozott időben, tehát 1780 körül Sárrétudvariban (Bihar m.) tanított, tehát azon a vidéken, ahol boglyaformájú gabonásokat később is használtak. A tárolásnak ezt a módját tehát közvetlenül is megismerhette, 2 7' és mint jól bevált gyakorlatot ajánlhatta munkájában. A másik forrás, amelyre BALASSA Iván felhívta a figyelmet, 2 4 VEDRES István, szegedi földmérő cikke a MAGYAR GAZDA 1815. évi kötetében, melyben személyes tapasztalatait írja le. Olyan gabonatartó építését javasolja, amely mind funkciójában, mind formájában a 19. század végéről ismert boglyaformájú gabonással azonos. Indoklásul VEDRES ezt írja: „A Tisza' és Maros' áradásai ellen töltesekkelfelkerített, úgynevezett Vedresházi Puszta, legelső termést hozott 1812-ben. A' termés bősége, 's az elegendő magtárak hijjánossága, - egfelől bőség másfelől szükség, ara kénszerítettek, bag mivé/ a'földben, ennek lapályosfekvése miatt, nem lehetett; tehát földszint építessenek vermek." Azután a készítését és a használatát részletezi. Az idézett sorok, azon kívül, hogy a gabonatárolás szükségességét egy kisebb területen időbelileg is rögzítik, rámutatnak a boglyaformájú gabonások elterjedésének indítékaira is. Nevezetesen arra, hogy ezek az építmények elsősorban ott kerültek alkalmazásba, ahol a magas talajvízszint miatt földbe ásott vermet nem lehetett készí17. MAGYAR NÉPRAJZI ATLASZ, DANKÓ I. gyűjtése, 1963. 18. MAGYAR NÉPRAJZI ATLASZ, HEGYI I. gyűjtése, 1961. 19. BÁLINT Sándor 1957. I. 608. 20 . MADARASSY László 1910. 292-293. 21. BALASSA Iván 1946. 88-89; uő, 1947- 263-264. 22. PETHE Ferenc 1805. I. 671. 23. BALASSA Iván 1946. 89. 24. BALASSA Iván 1947- 263-264. 162
