Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Boglyaformájú gabonások

teni. Láttuk, hogy PETHE Ferenc 1805-ben már mint gyakorlatban alkalmazott és bevált tárolási módot ajánlja. Lehetséges, hogy PETHE közlése keltette fel VEDRES érdeklődését, és az Alföld más részein már kipróbált ilyen gabonások szolgálhattak mintául VEDRES téglából épített, nagyméretű - mondhatni - nagyüzemi tárolói számára.5 A boglyaformájú gabonások 18. századi alkalmazását más adatok is igazolják. Hódmezővásárhelyen ez idő tájt kemence vermet, vájog vermet vettek nyilvántartásba,

2

6 s e terminusok láttán csak boglyaformájú gabonásra gondolhatunk. Megerősíti ezt GALGÓCZY Károly egyik adata is,

2

: amelyre ugyancsak BALASSA Iván hívta fel a figyelmet idézett cikkében. Ugyanebben az időben Kisújszálláson is divatban voltak.-'

8 Láttuk, hogy levéltári adatok bizonyítják széleskörű alkalmazását Karcagon a 18. század utolsó évtizedeiben.

2

9 Az elmondottakból és az elterjedést ábrázoló kép tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a boglyaformájú gabonások a 18-19. században a Duna-Tisza köze. de főleg a Tiszántúl azon részein voltak alkalmazásban - elsősorban egykori ártéri területeken -, ahol a gabonatermelés a 18. század végén különböző okokból gyorsan megnövekedett, tehát nagyméretű tárolóra volt szükség, de ahol a talajviszonyok és a magas talajvíz a Földbe mélyített vermek építését nem tette lehetővé.

3

0 Az építmény keletkezésének körülményeit nem ismerjük, és azt sem tudjuk, milyen objektumok szolgálhattak előképül. Bár a kör alaprajzú épületek kontinentális zónájának peremén járunk, nem ismerünk olyan építményt, mely térben és időben a mi gabonásainkkal párhuzamba állítható lenne. E boglyaformájú gabonások formája és készítési technikája igen régi, több vonatkozásban a bronzkorig nyúlik vissza, egyenlőre azonban nem rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek VÁMOS Ferenc feltételezését igazolnák, vagyis, hogy e gabonások a honfoglalás-kori sátorkultúra nyomait őrzik.

5

1 Ezt a feltételezést joggal utasította el VARGHA László is.'

2 Ugyanakkor elfogadhatónak tartjuk VARGHA megállapítását, hogy tudniillik a boglyaformájú gabonások az ugyanazon a vidéken elterjedt hasonló formájú tyúkólak építéséhez szolgálhattak mintául.

33 Ennek bizonyos mértékig ellene mond az, hogy közvetlenül a Hármas-Körös mentén BARNA Gábor nagyszámú kerek alaprajzú ólat derített fel,

3

4 erről a területről azonban boglyaformájú gabonásnak még az emléke sem került elő. Ez azonban véletlen is lehet, ha figyelembe vesszük, hogy már a 20. század fordulója táján a kutatók a boglyaformájú gabonások utolsó példányait tudták csak rögzíteni. Az építmény legkorábbi megjelenésére, elterjedésére vonatkozóan nem rendelkezünk konkrét adatokkal. BÁTKY feltételezte, hogy a hódoltság után kezdtek építeni, amikor a gabonatermés fellendült. Ez aligha látszik valószínűnek, hiszen az akkori ter25. Rámutatott erre BALASSA Iván is: 1947. 264. 26. BARABÁS Jenő 1954.- 477. 27. GALGÓCZY Károly 1855. 231. 28. KISS Géza 1959. 15. 29. BELLON Tibor 1973. 161-162. 30. Erre a körülményre szinte mindegyik témával foglalkozó szerző rámutatott. 31. VÁMOS Ferenc 1938. 61-63. 32. VARGHA László 1940. 357-359. 33. Uo. 348. 34. BARNA Gábor 1971. 594-595. 163