Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

VIII Bakony, Balaton-felvidék - VIII-2 Kádártai lakóház

VIII Kádártai lakóház If E3— A Kádártarol szármázó egykori zsellérházat* a Kántás család tagjai lakták. A kőfalú, ollószárasszelemenes tetőszerkezetű*, szalmazsúp fedésű ház a 19. század közepén épült, kémény nélkül. Utolsó tulajdonosának, Kántás Jánosnak nem volt földje, módosabb gazdáknál és a vasútnál vállalt alkalmi munkát. Ezek mellett méhészkedett, fúrtfaragott és vesszőből, szalmából kosarakat, kasokat font. Felesége, aki nemesvámosi gazdalány volt, a környező erdőkben szedett gombával, maga főzte lekvárral és mézzel járt a veszprémi piacra. 1920 táján két gyermekükkel lakták a szoba-konyha-kamra-istáttó-pajta-fészer beosztású épületet, amelynek minden helyisége külön bejáratú. A lakórész előtt vaskos kőpillérekre támaszkodó tornác húzódik. A sarkos elrendezésű* szobában a 20. század elejére már divatjamúlt régi keményfa bútorok és egy „kéz alól vett"* újabb szekrény árulkodnak a család elszegényedéséről. Az egyik ágyat és a már megcsonkított sarokpadot szentkirályszabadjai asztalosok készítették az 1820-as években. Ugyanebből a korból származik a festett menyasszonyi láda is a boros- és pálinkásüvegeket rejtő faliszekrény alatt. A háziasszony télen a szobában, a régi szemeskályha* elemeinek felhasználásával épült takaréktűzhelyen,* nyáron a füstöskonyhában* főzött. A sövényvázas, csonkagúla alakú kemence pad-