Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
ra társasmunkának nevezzük. A társasmunkák osztályozása során Fél Edit Maunier gondolatmenetét követve a következő csoportokat határozta meg: 1. közös, vagyis osztatlan munkák, 2. elválasztott vagy egymás mellé helyezett munkák, 3. megosztott vagy specializált munkák 6 1. Mindezeket nem pénzért végezték. Ennek lényege, hogy különböző 6 2 munkaalkalmakkor a hagyományok alapján akcióközösségek -amelyekben a családtagokon kívül idegenek is résztvesznek- jönnek létre, a munkafolyamatok gyorsítása, a közös segítségnyújtás okán, ha nincsenek elegen egy-egy munkára, vagy ha speciális tudásra van szükség 6 3. A társasmunkák esetében mindig fennállnak az azt hagyományosan meghatározó kritériumok: a munka ellenértékeként nem szerepelhet a pénz (minden esetben az elvégzett munka ellenértéke az azzal körülbelül azonos munkavégzés: kölcsönmunka), bizonyos fokig szervezett és ismétlődő munkafolyamat, nem szerepel benne semmiféle, külső, hatalmi kényszer, amely a munkában résztvevőket saját érdekükkel ellentétes cselekedetekre kényszerítené 6 4. Szabó László a társulás okai alapján különbözteti meg és kategorizálja a különböző társasmunkákat. E kategóriák falai közé beilleszthetők az általunk vizsgált közösségben jelenlévő társasmunkák is: 1. Gazdasági szükség miatt létrehozott társasmunkák. Egy család munkaereje kevés a gazdaság egyes munkafolyamatainak elvégzésére, ezért szükséges a vérségi illetve egyéb kötelékek alapján létrejött akcióközösségek megteremtése. 2. Szórakozás miatt létrejött társasmunkák. A szórakozási igények kielégítése, illetve a szabadidő eltöltésének munkához kötődő kielégítése. 3. Rituális célokat elősegítő társasmunkák. 4. Külső organizációs hatásra létrejött társasmunkák. 6 5 A társasmunkák azon közösségekben jönnek létre, illetve válnak jellemzővé, amelyekben jelentős tőkeszegénység, illetve hiány mutatkozik, de rendelkeznek földbirtokkal, amelyhez köthetők a különböző munkafolyamatok. 61 Fél E. 2001a. 180. 62 Fél Edit tipologizálásában ide sorolta a következő alkalmakat: 1. házépítés, 2. kútásás, 3. aratás, 4. cséplés, 5. kukoricafosztás, 6. szüret, 7. mosás, 8. disznóölés, 9. lakodalmi és keresztelői főzés, 10. halottvirrasztás, halotteltakarítás. Fél E. 2001a. 179-198. 63 Szabó L. 1997.13-18. 64 Szabó L. 1997.18-20. 65 Szabó L. 1997 21-22. 40
