Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
Muraszemenye beleillik ebbe a képbe, hiszen kis határral rendelkező település, nincsenek jelentős, nagy tőkeerővel rendelkező parasztbirtokok 6 6. A ledolgozás olyan külső, nem a saját gazdaságban végzett munka, amiért a munkát végző terményt kap. A folyamat azonban inkább fordított, azaz a különböző a saját gazdaság által meg nem termelt termék (pl. ha nincs tehén a gazdaságban, akkor a tej megszerzése) beszerzésért munkával fizetnek. A ledolgozás kategóriájába sorolhatjuk azokat a munkafolyamatokat, amelyek során rész vagy aránytalan visszadolgozással kompenzálnak. A ledolgozás kapitalizált formájának tekinthetjük magát a bérmunkát is, melynek ellenértéke azonban a pénz, némely esetekben a pénz és a termény kombinációja. A két világháború között három nagybirtok uralta a határt: az Esterházyuradalom két nagy birtoktesttel rendelkezett, az egyik az Alsó-Lendvai uradalom főbérlete Aligvár-major központtal, a másik birtokrészt többen bérlik az uradalomtól, míg a harmadik uradalom a Zichy bárók birtoka volt. A határ nagy részét e három nagybirtok foglalta el. A parasztgazdaságok számára már csak egy viszonylag szűk földterület maradt meg, így nem volt lehetőség nagyobb parasztbirtokok kialakulására; nem volt számottevő földvásárlás, földmozgás. Az öröklések miatt pedig még inkább a birtokaprózódás jelei mutatkoztak. Mi volt a legfőbb célja a parasztgazdaságoknak? A válaszhoz végig kell tekintenünk a gazdálkodás különböző elemein. A gazdálkodás elemei a tradíciókban nyugodtak: a gazdálkodás jövőjét úgy kalkulálták, hogy annak minden lépése korábban már számtalanszor igazolódott a gyakorlatban. Nem közgazdasági számításon nyugodott a termelés mennyisége, de az sem, hogy pontosan mit termeljenek. Mindezek csaknem teljesen a tradíciókra és a presztízsre épültek. Mindezt meghatározza a paraszti életforma egyik fontos jellemzője, az egyenlő örökösödés, így a gazdaság megpróbálja a család nagysága (a családtagok száma) és a földterület nagysága között létrejött arányokat megőrizni, szinten tartani. A növelésre kevés esély mutatkozott: a lakosság lélekszáma gyarapodott, viszonylag kis és zárt határ volt. A lakosság egy része nem rendelkezett saját tulajdonú földterülettel, sem házzal, hanem az Esterházy-uradalom cselédjeként, annak majorságában, cselédházakban lakott. 66 Szabó László hasonló kritériumokat emel ki akkor, amikor megfogalmazza a társadalmi, gazdasági, földrajzi és etnikai közeg társasmunka kialakulását, életben maradását befolyásoló tényezőit. Szabó L. 1997. 26. 41
