Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák

2. táblázat - Az állatállomány alakulása 1911-1966

5

8 — —sertés s/ -szarvasmarha -ló 1911 1935 1942 1962 1966 717 886 635 1057 869 551 505 739 576 671 190 148 223 68 46 Nemcsak a települést, de az egész régiót jellemezte, egy az országos átlagnál gyengébb szántóművelés - ez alól csak a kukoricatermelés kivétel-, valamint az országos átlagot jóval meghaladó, erős állattenyésztés. A földművelésbenjelentős a kukorica termesztés aránya, mivel a táj éghajlati adottságai a leginkább ennek a növénynek voltak megfelelőek. Határozott paraszti kisüzemi jelleg dominált és jelentős munkaerő-fölösleggel is rendelkeztek, amit segítséggel, társasmunkákkal, kalálkával, ledolgozással, uradalmi részesmunkával és summáskodással kompenzáltak.

5

9 „Ilyen nagy gazdáknak, szoktunk részükre aratni. Szécs Pista bácsival szoktunk aratni. Két kaszával. Nyolcadába vót. Attól függ milyen volt a gabona. Volt hetedikből, volt nyolcadából. Minden nyolcadik keresztet. El is kellett menni gép mellé is. El kellett menni behordásra is, cséplésen is ott kellett lenni."

6

0 A felesleges munkaerő lekötésének több formája is élt a vizsgált időszakban a településen. Azokat a munkákat, amik közösségi munkaként jelennek meg, mivel egy személy, illetve egy gazdaság nem képes a megvalósításuk58 Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870-1970. Állattenyésztés III. Községsoros adatok.KSH, Budapest, 1972 59 vö. Tóth T. 1983. 125-126. 60 Cs.A.-val készült interjú részlete. 39