Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák

Vót itt egy csordás, egy idős bácsi, na akkor nem vöt idős, az többet értett hozzá, majdnem mint az állatorvos." 5

6 „Hát itten nagy lótenyészet volt, Szemenyén, meg szarvasmarha is sok volt, hát meg sertésekkel is foglalkoztak. [...] Abból élt a szemenyei lakosságnak egy része, hogy lovakat tenyésztett, és ha [...] csikaja volt, azt megvették a somogyiak meg a baranyaiak jó áron, azok kiheréltették és ők adták el a hadsereg részére. Nekünk itten a legelőnk nagyon nagy volt és van a Mura, hát ami ott túl vizes területeket, tavakat látnak, azok mind füves rétek voltak, de árvizesek voltak. Hogyha árvíz volt, akkor ezeket meg tudta... Nagyon sok szénát tudtak termelni a szemenyeiek és nagy, 150 holdas legelőnk volt, úgyhogy volt ebbe a kisfaluba, ebbe a faluba 70-80, de a legtöbb 110 ló volt. Most gondolják el, ekkora faluba 110 ló. Akinek 2-3 hold földje volt, annak már volt lova, mert megérte tartanif...] Lóval [szántottak], lófogatok voltak, de tehenet, hát akinek két hold földje volt, annak egy pár tehén befogata volt, mert a szénaszerzés vagy takarmány szerzés az nem volt egész nyáron, május 1.-től vagy Szent György napjától kijártak egész ilyenkorig, november 1.-ig a legelőre a marhák, nem sokba került a tartásuk, ugye tejet adott, volt élelmiszer a családnak. Hát amikor még maszekok voltunk, jártak így mészárosok is, akik megvették. Hát itt, Szemenyén nem sokat vettek ezek a helyi mészárosok, pedig itt is volt úgy, hogy három hentes is volt ebbe a picike kisfaluba, hanem inkább marhákat meg disznókat vágtak. Hát borjút is persze, a borjú meg úgy elment, hogy azt még a tanács se tudta, vagy nem is adóztak róla, ugye levágták. Aztán hát voltak ilyen borjúfölvásárló cégek, akik küldtek ki ilyen kiabálás embereket, hogy kisborjú, disznó, vágómarha van-e eladó, aztán ezek megvették, megvásárolták." 5

7 Az ártéri legelők pedig hozzájárultak egy viszonylag nagyobb arányú szarvasmarha- és ló-állomány jelenlétéhez. Mindhárom településrésznek önálló csordája volt, Felsőszemenyén pedig mén-fedeztető állomást tartottak fönn. 56 Cs.A.-val készült interjú részlete. 57 P. J-vel készült interjú részlete. Az interjút Kemény Márton készítette. 38