Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
extraneust említ, a következő zalai falvakból: Damása, Dékánfalva, Tornyi. Történelmi hagyományai vannak tehát annak, hogy a Mura túlsó partján lévő falvak lakossága szőlőbirtokkal rendelkezik a szemenyei szőlőhegyen. Ez a természetes gazdasági kapcsolatok jele, hiszen a murántúli falvak nem rendelkeztek megfelelő minőségű, és mennyiségű szőlőtermesztésre alkalmas földdel. A szemenyeiek jelentős állatállománnyal bírtak, ennek eltartásához azonban nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű réttel és legelővel, ezért is voltak kaszálóik a Mura túlpartján. A kettősbirtokosság hanyatlása a trianoni határok meghúzásával vette kezdetét, de a két világháború között még viszonylag akadálymentesen tudták folytatni a gazdálkodást a határ mindkét oldalán. 1934-ben végeztek egy felmérést a kettős birtokosságról az újonnan létrejött a határsávokban. Alsószemenyén összesen: 73.283 k.hold földterületet birtokoltak jugoszláviai tulajdonosok. A178 jugoszláviai birtokos kezében szántó: 0.1061 kh, kert: 20.980 kh., szőlő: 49.573 kh., rét: 0.263 kh., erdő: 1.590 kh. volt. A felmérésből ismerjük azoknak a falvaknak a neveit, ahonnan a kettősbirtokosok származtak: Dekanovec (Dékánfalva): 9 fő összesen birtokolt 4.095 kh földterületet. Domasince (Damása): 149 fő összesen birtokolt 59.9736 kh földterületet. Drzimurec (Dezsérlak): 1 fő birtokolt 0.1368 kh földterületet. Gardinovec (Muragárdony): 2 fő birtokolt 0.1003 kh földterületet. Novakovec (Muraújfalu): 15 fő birtokolt összesen 8.6813 kh földterületet. Turcisce (Törökudvar): 1 fő birtokolt 0.296 kh földterületet. 5 3 „Itt a szemenyei részen a szőlőnek majdnem a fele a horvátoké volt. Csernecen túl volt egy rév. Azoknak kellett hajnalban, háromkor elindultak hazulról. Dolgozták itt a szőlőt. Idejöttek gyalog, vagy kocsival. Idejöttek reggel kilenckor, és akkor délután négy órakor, nyáron és ősszel is mentek haza, azt szokták mondani, az a horvát este. Délután négy órakor, mert a horvátoknak el kellett indulni, hogy sötétedésre hazaérjenek. De olyan szépen, rendbe tartották a szőlőket, egészen ötvenig." 5 4 „A horvátok, mondom, kb. 50-60%-ban tulajdonosok voltak itt, ezeken a hegyeken, ami itten északra van tőlünk, Tormaföldig. És amíg a láncoskutya divat be nem jött, addig ide átjártak művelni a szőlőt... 53 Határbirtoktár. Magyar-jugoszláv viszonylat. 1934. A környező településekről a következő adatokat találjuk: Csörnyeföld: 186.763 kh/407 fő, Dobri: 111.1134^/232 fő, Murarátka: 59.1039 kh/112 fő, Szentmargitfalva: 128.898 kh/291 fő, Kerkaszentkirály: 4.1117 kh/10 fő. 54 N.K.-val készült interjú részlete. 36
