Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
1. a termelés integráltságában és 2. nagyságában, 3. szerkezetiségében és 4. specializáltságának jellegében, 5. az önellátásra való termelés arányában fedezhetők fel. Muraszemenyét vizsgálva számtalan hasonlóságot állapíthatunk meg a Kotics által vizsgált gömöri magyar falvakkal: aprófalvak, határmentiség, és a még 1945 előtt meginduló iparosodás által gerjesztett kétlakiság. A gazdálkodás három színtéren zajlott. Ezek a színterek, részben földrajzi, részben természeti környezet alapján is elkülönülnek. Ezekhez köthetők a különböző gazdasági módok, egységek: 1. szint: árterek: ártéri legeltetés, halászat; 2. szint: szántóföldek, belterület: szántóföldi növénytermesztés, kertgazdálkodás, állattartás; 3. szint: dombok: szőlő- és gyümölcs-termesztés, erdő kiélés. Muraszemenyén a gazdaságok nagy része önellátásra berendezkedő gazdaság volt, amelyben a földművelés és az állattartás egyensúlya volt megfigyelhető. A háztartások több mint fele azonban egy hold alatti birtokon élt, mellette részes munkát vállalt vagy summásmunkára járt Fejér-, Baranya- és Tolna megyébe. A mindennapi megélhetés biztosítása mellett, a birtokszerzés is célja volt a summásmunkáknak, hiszen az ebből szerzett vagyonból minél hamarabb földet kívántak vásárolni, hogy azt a paraszti ideált megvalósítsák, amely a saját földet, a saját tulajdonban folytatott gazdálkodást tekintette mintának, követendő példának. A gazdaságok többségében nem volt esély a vállalkozásokra. Ennek okai sokrétűek. Az okokat vizsgálva két területet különböztethetünk meg: egyrészt a háztartáson belüli okokat, másrészt a külső okokat. A gazdaságok erőteljes háztartási jelleggel bírtak, ragaszkodtak az öröklött gazdálkodási tradíciókhoz, ehhez volt meg a tudásuk, tőkehiánnyal küszködtek, a létbizonytalanságtól való félelem motiválta őket, ez gerjesztette az irracionálisán magas megtakarítási hajlandóságokat, ami elzárta a piac felé nyitás lehetőségét. A háztartás és a gazdaság ügyei nem különültek el. Ezen kívül az utak rossz minősége, jelentős városok -ezáltal a felvevő piacok távolsága is nehezítette a vállalkozási hajlandóság erősödését. A birtokviszonyok ismertetésekor szólnunk kell a kettősbirtokosságról is. Már az 1720-ból származó összeírás (Portalis Regincolaris Conscriptio) 11 35