Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
1. saját tulajdonban lévő mezőgazdasági üzem, amelyben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatnak 2. saját tulajdonban lévő mezőgazdasági üzem, amelyben gyakran vesznek igénybe idegen munkaerőt 3. a családi munkaerő felhasználásán alapuló mezőgazdasági üzem 4. saját tulajdonban lévő, kis teljesítményű mezőgazdasági üzemen alapuló családi gazdaság, amelyben egy vagy több családtag alkalmi munkavállalásra kényszerül 5. rendszeresen munkát vállalók gazdasága. 5 1 Kotics József tipologizálásában a parasztgazdaságokat az önellátás-árutermelés, valamint a mezőgazdaság ágazati összetétele (földművelés-állattartás) alapján választotta szét. A gömöri magyar falvakat e tényezők alapján vizsgálva a következő parasztüzemeket különböztette meg: 1. önellátó parasztgazdaság, amelyben a gabonatermesztés a meghatározó, 2. önellátó parasztgazdaság, amelyben a földművelés és az állattenyésztés egyensúlyban van, 3. önellátó parasztgazdaság, amelyben az állattenyésztés van túlsúlyban, 4. árutermelő parasztgazdaság, amelyben a gabonatermesztés van túlsúlyban, 5. árutermelő parasztgazdaság, amelyben az állattenyésztés van túlsúlyban. 5 2 Mind a gútai, mind a gömöri típusalkotásban megtévesztőnek tűnik az a feltételezés, miszerint önellátó az a gazdaság és üzem, amelyben nincs egyensúlyban a földművelsé és az állattenyésztés. Hiszen ezekben az esetekben az egyikből többlet, a másikból pedig hiány keletkezik, amit csak a piacon -annak jellegétől függetlenül- tudnak csak kiegyenlíteni. Én magam úgy vélem, a paraszti gazdaságok szerveződését, struktúráját rétegződés modellek felállításával tudjuk a legpontosabban megvilágítani. Ebben a legfontosabb kritériumok 51 SárkányM.1978. 68. 52 Kotics J. 2001.114-115. 34
