Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

I. ELŐKÉPEK - A településről

A TELEPÜLÉSRŐL 1.5. Muraszemenye a déli határ mentén, a horvát-magyar-szlovén határ csücskében fekvő Zala megyei falu. Földrajzi képét a síkság és a dombvidék találkozása határozza meg. A Mura és holtágai, valamint a Kerka miatt jelentős ártérrel rendelkező település. Dombjait erdők és szőlőbirtokok jellemzik. Határában a kavicsbányászat következtében egy 70 hektáros tó-rendszer is található. A határ északi része dombos, szőlőhegyekkel, déli része zömmel rét és legelő, árterület. Szántója aránylag kevés, s azt évről évre veszélyeztették a Mura áradásai. Ahatár változatos természetrajzi képét az ember tájátalakító tevékenysége fokozatosan változtatta meg. Ebben nagy szerepet játszott az árvíz-mentesítési program, a Mura és a Kerka szabályozása. Ezekkel a munkákkal megnőtt a szántóföldi művelésre alkalmas területek aránya és további legeltetésre alkalmas ártéri területek is keletkeztek. A tájátalakítás az itt élő emberek életmódjára is kihatott: míg korábban a halászat és az állattartás nyújtotta a legjobb megélhetést, ezekhez felzárkózott a földművelés is, különösen a kukoricatermesztés. 1. kép - Muraszemenye és környéke a 2. katonai felmérés térképén, 19. század eleje, SzNM-A 23