Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
I. ELŐKÉPEK - Tudomány- és kutatástörténet helyett
Jelentős tudománytörténeti állomásnak tekinthetjük Kósa László munkáját 2 5, aki a rendi társadalom felbomlását, a paraszti polgárosodást olyan társadalmi, kulturális és gazdasági folyamatnak ábrázolja, amelyben a tőkés társadalom jellemvonásait -mint a vállalkozáshoz való képességet, önálló munkaerővel és termelő eszközökkel való rendelkezést- birtokolni tudja. Ebben a folyamatban azonban Kósa bizonyos „parasztosodás"-t is felfedez, amelynek mértékei az ország különböző részeiben különböző módokon jelennek meg: ezért a táji megoszlásban bemutatott, eltérő intenzitású folyamatok jól érzékeltetik ennek a társadalmi változási folyamatnak az összetettségét. E történeti munkák ismerete és felhasználása nélkül nem szólhatunk objektíven, és nem írhatunk reálisan sem a szocialista korszak falusi társadalmáról, sem a mai változásokról. A paraszti polgárosodás többször megrekedt Magyarországon: a szociológiai irodalomban Szelényi Iván honosította meg a vidéki polgárosodás, és annak megrekedésének fogalmát 2 6, utalva arra, hogy a magyar társadalom történeti alakulása során többször felső, politikai hatások eredményeként akasztott meg egy természetes folyamatot. A jelenkor vizsgálata, a ma 2 7 meghatározása sem probléma mentes. Én magam egy rövid 20. századról beszélek, amely a trianoni határok meghúzásával politikailag létrehozott ország (mellőzve mindenféle gazdasági, kulturális erőt, tényt és hagyományt) létrejöttével veszi kezdetét és egészen napjaink változó világáig tart. Ez jelenik meg dolgozatom címében is. A jelen vizsgálata ma már megkérdőjelezés nélkül hozzátartozik a néprajz vizsgálati tárgyához. Folyamatosan bővül a néprajz által vizsgált területek száma, szerteágazó, tudományterületeket összefogó kutatások folynak, de a különböző kutatási irányok -törekvéseik ellenére is- megőrzik a korábban említett tudományon belüli tartományi határokat. Jelen munkám megpróbálja e határokat halványítani, a magyar néprajz azon irányvonalát követve, amely megpróbálja a jelen vizsgálatát a történeti előzmények figyelembevételével, azokra építve leírni, a különböző kulturális folyamatokat a tevékenység és a társadalom oldaláról megközelíteni. 25 Kósa L. 1990. 26 Szelényi 1.1992. 27 Jelenkorkutatás, a ma vizsgálata újabb néprajzi problematika: hiszen azon is vita folyik, hogy mely kutatásokat vonhatjuk be ebbe a körbe. Mi a jelen? A ma, az emberöltő, a közelmúlt, ameddig az emberi emlékezet ér, a rövid vagy a hosszú 20. század. Számtalan korszakolás létezik. Erről legutóbb Fejős Z. 2003. 22