Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
I. ELŐKÉPEK - Tudomány- és kutatástörténet helyett
TUDOMÁNY- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNET HELYETT 1.4. Nagyon nehéz lenne rövid tudomány- és kutatástörténeti összefoglalót adni ehelyütt, hiszen az általam kidolgozott tematika kevésbé alkalmazott tudományszakunkban. Mégis az egyes fejezetek, résztémák viszonylag bőséges néprajzi, kulturális antropológiai, szociológiai és történeti irodalommal bírnak. Ezek bemutatására és összefoglalására az egyes fejezetekben térek ki részletesen. Alapvető különbségek vannak a néprajzi és a szociológiai irodalomban, amelyek a téma megközelítésében, módszertanában és gyakran a vizsgált témák fókuszálásában nyilvánulnak meg. Itt nem kívánok a szociológiai irodalommal foglalkozni, hiszen az egyes fejezetekben részletesen bemutatom a témánkat illetően fontos, meghatározó és megkerülhetetlen, szociológusok által írott munkákat. Szólni kell viszont a néprajzi kutatások eredményeként megjelent írásokról, hiszen ezek gyakran alakították kutatásaimat, hol eredményeikkel vezetve, hol vitára késztetve. Nem célom és itt nem is feladatom részletes öszszefoglalás adása, csak a legfontosabb, elméleti és gyakorlati elveket meghatározó munkák: tézisek és elméletek felvázolása. A társadalomnéprajzi kutatásokról több összefoglalást is olvashatunk 7, amelyek részletesen bemutatják a hazai kutatások irányait és eredményeit. Az első igazán jelentős, kutatási irányokat kijelölő munka -természetesen nem előzmények nélkül- Szendrey Ákos tanulmánysorozata volt, amelyek által rendszerezett társadalomnéprajzi vizsgálatok indultak el 8. A társadalomnéprajzi kutatások számára meghatározó, eszmei és gyakorlati alapvetéseket jelentett a 30-as évek faluszociográfiája, a parasztság két világháború közötti problémáit, életvitelét feltáró, a magyar falu helyzetét és állapotát leíró új generáció, amely megszámlálhatatlan, hatalmas menynyiségű szociológiai, szociográfiai, közgazdasági, demográfiai és természetesen néprajzi munkát, tanulmányokat és könyveket hozott létre 9. Ezeknek a vizsgálódásoknak, összefoglalásoknak közös alapja, a falu helyzetének elő7 Fél E. 2001c., Kósa L. 1989., Szabó L. 1993., Sárkány M. 2000. 8 Szendrey Á. 1937., 1938. 9 Részletes összefoglalást olvashatunk a korszakról Szabó L. 1993. és Sárkány M. 2000. munkáiban. 19
