Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

I. ELŐKÉPEK - Tudomány- és kutatástörténet helyett

ítéletek nélküli feltárása, a problémák gyökereinek leírása, és a kiútkeresés. Máig ható Erdei Ferenc munkássága, aki első monográfiáiban is már a parasztság kiútkeresésének lehetőségeit, a paraszti polgárosodás esélyeit fogalmazza meg, a különböző speciális mezőgazdasági tevékenységek és monokultúrák adta lehetőségek, ezeket kihasználó közösségek kapcsán, Makó és a Duna-Tisza köze parasztságát bemutatva

1

0. Erdeitől eltérő módon, a paraszti életviteltől való szabadulást, a munkáslét felé igyekvő agrárnépesség élethelyzetét vizsgálja és írja le Szabó Zoltán, aki mindezt egy torz, a két világ (a paraszti és a munkás) határán mozgó, tradícióit vesztő társadalom kialakulásában látja

1

1. A falukutatók munkássága, a megjelenő szociográfiai írások, és az ezekkel párhuzamosan kiadásra kerülő szépirodalmi alkotások azonban nem tudnak teljesen objektívek lenni, megfelelő forráskritikával azonban a mai kutatások számára is fontos történeti, kutatási előzmények. Ahogy Sárkány Mihály írja összefoglalásában: „polgárosodás, proletarizálódás, egyke, szektásodás, a deviancia egyéb formái -egy nagy társadalmi átrétegződés lényegi, ha távolról sem egyaránt vágyott összetevői ezek, amelyek megértése kutatási témát kínált számos tudomány számára, így a néprajznak is, esélyt adva arra, hogy a társadalomtudományok egymáshoz illeszkedjenek."

1

2 A néprajztudomány számára a korszak egyik legjelentősebb, programot adó elméleti (ezt az elméletiségében megmaradást, gyakorlati kutatások hiányát hangsúlyozza Szabó László

1

3) munkája Ortutay Gyula nevéhez fűződik, aki a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumából kiindulva, kapcsolatot tartva a faluszociográfusokkal, az egységes szemlélet, a teljes társadalmi vizsgálat fontosságát hangsúlyozza

1

4. Ortutay

1

5 később a II. világháború után, már politikai vonalakat is megjelölő írása (Fél Edittel

1

6 folytatott -nem feltétlenül csak szakmainak tekinthető- vitája) aztán meghatározza a társadalomnéprajzi kutatásokat is. Fél Edit korai munkáit

1

7 az útkeresés, a kultúra vizsgálata jellemezte: az európai szakirodalom eredményeinek (legmarkánsabban a Tönnies nevéhez köthető irányvonal felhasználásával), a kutatott közösségek életmódjának történeti és jelenkori bemutatásával. 10 Erdei F. 1934., 1937. 11 Szabó Z. 1937, én. (1938) 12 Sárkány M. 2000. 46. 13 Szabó L. 1993.34-42. Szabó kiemeli Tomory Viola munkásságát, aki azonban politikai nyomásra nem tudott markáns formáló erőt jelenteni a későbbi kutatások számára. Tomory V. 1938. 14 Ortutay Gy. I937.a, b. 15 Ortutay Gy. 1949. 16 Fél E. 2001c. 17 Fél E. 1935., 1941., 1943., 2001a. 20