Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
I. ELŐKÉPEK - Bevezetés
BEVEZETÉS 1.1 A könyv a 2004-ben sikeresen megvédett PhD-disszertációm, illetve Muraszemenyén és a környező településeken 2001 és 2005 között végzett kutatásaimat foglalja össze. Az azóta eltelt öt esztendőben már csak szórványos kutatásokat végeztem. Az eredeti szöveget a könyv tartalmi és formai kívánalmainak megfelelően alakítottam át, így bizonyos fejezetrészeket elhagytam, másokat összefoglaltam, ennek megfelelően mind a hivatkozásokat, mind a szakirodalmat tömörítettem, hogy olvasmányosabb legyen kötetem. Az eredeti szöveget az azóta megjelent szakirodalmak alapján már nem módosítottam, bizonyos helyeken azonban utalok az elmúlt években napvilágra került eredményekre is. Több év óta foglalkoztat a magyar vidék kultúrájának 20. századi története. A település kiválasztása nem volt teljesen véletlen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Dél-Dunántúl tájegységének egyik -legkorábbi építésű, 1966ban lebontott- lakóháza Muraszemenyéről származik. E lakóház berendezési tervének elkészítése miatt jártam először a Zala megyei településen. A 2001-ben indult kutatások során figyelmem a település gazdálkodás-kultúrája, az életmód változásai, a parasztpolgárosodás problematikája felé irányult. Muraszemenye néprajzi vizsgálata a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak az Oktatási Minisztérium Kutatás Fejlesztési Pályázatán sikeresen szerepelt „A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században" című projekt részeként indult meg vezetésemmel, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével közösen. A program részeként négy alkalommal szerveztünk kutatótábort a településen. A mostani tanulmány is felhasználja az e kutatótáborokban született gyűjtési eredményeket és tapasztalatokat. Jelen munka kísérletet tesz a település paraszti gazdálkodásának az életmóddal összefüggő, a polgárosodás jellegzetességeit taglaló vizsgálatára. A mikrostrukturális változások feltárásával igyekeztem a makrostruktúrák átalakulásának jellegzetességeire utalni, valamint igyekeztem a magyar társadalom paraszti rétegének történetével e település sajátosságainak bemutatásával szembenézni. Számtalanszor hangoztatott néprajzi alapvetés, miszerint a népi kultúra változatokban él. Ez a dolgozat is egy változat bemutatását kísérli meg, amelynek általánosságai jól jellemzik a hasonló közösségek viszonyait. 11