Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Cseri Miklós–Sári Zsolt: A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttese

Cseri Miklós - Sári Zsolt A 20. század falusi építészetének, Lakáskultúrájának és életmódjának változásai A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttese A magyar szabadtéri múzeumok létrejöttük óta küzdenek azzal a tudományos problémával, hogy kutatásaik és a bemutatás időhatára hol végződjék. Negyven-negyvenöt esztendővel ezelőtt, amikor kikristályosodott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési terve, elődeink úgy vélték, hogy a 20. század fordulójáig célszerű követni és a kiállításainkban bemutatni a népi építészetet és a paraszti lakáskultúrát. Azonban azóta bebizonyosodott, hogy bár a paraszti kultúra klasszikus értelemben vett korszaka az í. világháborúval lezárult, nem mondhatunk le az azt követő korszakok gazdasági és társadalmi változásainak dokumentálásáról, és múzeumi kiállításokon történő bemutatásáról. Egy skanzen építését soha nem lehet befejezni, így a szentendrei Skanzen is új stratégiákat dolgozott ki, hogy a múzeum kutatásainak, és kiállításainak idő-, társadalmi-, földrajzi határait kibővítse.

1 Különösen fontos figyelmet szentelnünk a legutóbbi évtizedek változásainak néprajzi vizsgálatára, amely mindezidáig teljes egészében kimaradt az intézmény tudományos kutatási terveiből. Az újabb adatfelvételek, további gyűjtések nemcsak a mai múzeumban őrzött anyag kiegészítését szolgálják, hanem hozzásegítenek a jelenkori népi építészeti és életmódbeli változások megfelelő mélységű felméréséhez is, hozzájárulnak a modernizáció előrehaladásának dokumentálásához, s lehetőséget teremtenek hagyományos formák továbbélési törvényszerűségeinek megértéséhez. Az alapkutatások elvégzésével: kiterjedt néprajzi dokumentáció készítésén túl tudományosan hiteles, a szabadtéri múzeumok megvalósítási elveihez maximálisan igazodó állandó kiállítások, tájegységek létrehozása (az eredeti helyszínen kiválasztott, dokumentált, felmért, ezután lebontott, majd Szentendrén újra felépített lakó- és melléképületekkel) a cél. Az elmúlt évtizedben az európai kutatási trendekhez igazodva a magyar néprajztudományon belül is egyre több a jelenkor, a közelmúlt néprajzi kutatására fókuszáló program indult el. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum is lassan egy évtizede indította el 1 CSERI Miklós 1998-ban fogalmazta meg ennek szükségszerűségét, a múzeum tudományos koncepciójában történő változások indokát: "Az évezred, illetve évszázadfordulóján már a 20. század eleje is messzeségbe tűnő távlatoknak tűnik. Szükség van az 1930-40-es évek, a II. világháború időszakának, az ún. szocialista korszaknak a bemutatására is, mind építészeti, mind lakáskultúra és életmód tekintetében. " CSERI Miklós 1999. 1260. 7