Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Cseri Miklós–Sári Zsolt: A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttese

ilyen irányú kutatásait. A múzeum nemcsak saját kutatási programjaiban vesz részt, de csatlakozott a Néprajzi Múzeum „MADOK" programjához is. (Múzeumunk részese volt a Domino2006 programnak is). Együttműködési megállapodást kötöttünk 4 egyetem néprajzi tanszékével. Különböző fórumokon együtt dolgozunk a történettudomány és a szociológia hasonló témákat vizsgáló kutatóival, többek között az 1956os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézetével (Valuch Tiborral), valamint az MTA Politikatörténeti Intézetével (Kovách Imrével), az MTA RKK Nyugat-Dunántúli Kutatóintézetével (Kukorelli Irénnel). A múzeum széles, szakmai kapcsolatrendszere biztosítja kutatásaink interdiszciplináris voltát. A 20. századi változások kutatása, dokumentálása és szabadtéri múzeumi bemutatása nemcsak itthon, de a világ számos szabadtéri múzeumában fontos, kiemelt kutatási program. Az európai szabadtéri múzeumokban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a 20. századi változások bemutatása. Az elmúlt években több kezdeményezés is létrejött, nemcsak az épületek áttelepítésével kapcsolatban, hanem a szélesebb körű tudományos kutatásokkal kapcsolatban is. A németországi szabadtéri gyűjtemények közül elsőként a detmoldi és a bad windsheimi múzeumok fordultak az 1940-60-as évek kutatása felé.' A walesi St. Fagans-i Welsh Life Museum a háború utáni időszakot dokumentálta a konténer épület bemutatásával. A norvég szabadtéri múzeum már négyemeletes társasház áttelepítésével járult hozzá a közelmúlt múzeumi bemutatásához. Az egyik meghatározó kutatási és múzeumi programot a dániai Aarhus múzeuma adja, akik két idősíkban vizsgálják és építik meg a 20. századi változásokat reprezentáló épületegyüttesüket.

3 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatási programjának újszerűségét nemzetközi viszonylatban is az adja, hogy nem egy-egy példát kíván prezentálni, hanem épületegyüttes formájában egy korszak legfontosabb, emblematikus épületeit, az ezekhez köthető lakáskultúrát, valamint életmódváltozásokat, életmód- és életvilág modelleket kíván egy "tájegységben" bemutatni. Az európai szabadtéri múzeumok hasonló kutatásait meghaladva, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatási programja abban válik egyedivé, hogy először és eddig egyedül tervezi egész épületegyüttesben bemutatni a 20. századi rurális változásokat. A bemutatáshoz pedig széleskörű kutatási programot dolgozott ki, amelynek megvalósításában a múzeum munkatársai mellett egyetemi hallgatók, doktoranduszok és fiatal kutatók is közreműködnek. Ehhez a programhoz készítettük el „A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai" című kutatási programot, amelyet 2006-2009 között az OTKA anyagilag is támogatott. A kutatás során keletkezett tudományos anyag, sokrétű információ: levéltári-, adattári és terepkutatási beszámolók számtalan eredményt hoztak felszínre a 20. század néprajzi kutatása tárgyában is. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum középtávú fejlesztési tervében kiemelt tudományos feladat a 20. század kutatása, a 20. századi falu épí2 BEDAL, Konrád 2002. 250-252. 3 CSERI Miklós 2009. 9-20. 8