Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Előszó

Előszó A világ szabadtéri múzeumai a muzeológia különleges szereplői, mindiga megújulás motorjai voltak. Az elmúlt évtizedben számos szabadtéri gyűjtemény válaszút elé került mind tudományos-kutatói, mind közönségfogadási és marketing területen. A szabadtéri múzeumok a társadalmi párbeszéd mellett az egymás közötti eszmecserét is fontosnak tartották, szoros nemzetközi együttműködéseket hoztak létre. Évtizedek óta jelentős múzeumi fórum a Szabadtéri Múzeumok Európai Szövetsége (AEOAM). A szentendrei Skanzen 2001-ben rendezte meg a szövetség jubileumi, 20. kongreszszusát, melynek központi témája a szabadtéri múzeumok útkeresése, a 21. századi kihívások és az azokra adandó válaszok voltak. Európa jelentősebb országos és regionális szabadtéri múzeumából érkeztek résztvevők, akik több szekcióban vitatták meg a szabadtéri múzeumok előtt álló feladatokat, mutatták be saját példáikat. A lassan tíz éve megtartott kongresszus előadási, prezentációi ma is aktuálisak, a konferencia kötet írásai ma is tanulságokkal szolgálnak. Az elmúlt évtized azonban a szabadtéri múzeumok fejlődésének talán legmeghatározóbb időszaka volt, számos új, magas színvonalú kiállítással, pedagógiai programmal, interpretációs megoldással gazdagodott a szabadtéri muzeológia. Ezért tartottuk időszerűnek ezen példák összegyűjtését és bemutatását. A fordításgyűjtemény tanulmányait először az Acta Ethnographia hasábjain mutattuk be. A beérkezett tanulmányok olyan értékes, hasznos módszertani kérdéseket is feszegetnek, amelyek valamennyi muzeológiai szakterület számára jelenthetnek értékes segítséget. Ezért tartotta fontosnak múzeumunk, hogy magyar nyelven is hozzáférhetőek legyenek ezek a tanulmányok. Az európai példák mellett fontosnak tartjuk hazai esettanulmányok, kérdésfelvetések bemutatását is. A magyarországi példák jól mutatják, hogy az európai szabadtéri múzeumok átalakulásában mind a nyíregyházi, mind a szentendrei múzeum résztvesz. Három cikkben azt mutatjuk be, hogy az új kutatási irányok, a legújabb interpretációs megoldások, a múzeumok fejlesztési stratégiái hogyan illeszkednek a nemzetközi példákhoz. így a Szabadtéri Néprajzi Múzeum azon szándéka válik valóra, hogy a magyar muzeológai, az egyetemi képzésben résztvevők és valamennyi érdeklődő olvasó számára elérhető, olvasható legyen az európai szabadtéri múzeumokban zajló fejlesztések, új irányvonalak ismertetése. A szerkesztők 6