Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Cseri Miklós–Sári Zsolt: A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttese
matikus cédulák- mintegy 9000 lapon, csaknem 100 tételben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattárában kerültek elhelyezésre. A Kutatások során készült mintegy 6.000 digitális fotó szintén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótárában kerültek elhelyezésre. Ezek digitális verziójának hozzáférhetővé tétele folyamatosan zajlik, és a múzeum honlapján lesznek elérhetőek. A kutatás során több mint 120 lakóház építészeti, néprajzi felmérése történt meg, ezek rajzai, kérdőívei szintén a Múzeum Adattárában kerültek elhelyezésre. A programhoz kapcsolódóan mintegy 5-6.000 db műtárgy került a Múzeum gyűjteményében, köztük teljes hagyatékok, és egy-egy tárgytípus (tisztálkodási eszközök, közlekedési eszközök) reprezentatív anyaga egyaránt. Ezek feldolgozása, leírása szintén megtörtént. A kutatási program során több alkalommal tartottunk szakmai találkozót, workshopot és konferenciát, ahol részben a kutatás állásáról, az elért eredményekről számoltunk be, és tartottunk róla szakmai egyeztetéseket, vitákat. A 2008-as konferencia anyaga önálló kötetben is napvilágot látott 2009-ben. 1 3 (Vidéki életmódváltozások a 20. században. Szerk: CSERI Miklós - SARÏ Zsolt). A Szabadtéri Néprajzi Múzeum „A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai" című kutatási programja néprajzi, építészeti és muzeológiai eszközökkel dokumentálta a 20. századi falu építészetét, lakáskultúráját és életmódját. A kutatás (egyéni és csoportos) alappillérei az épületfelmérések, a néprajzi alapkutatás, műtárgy-gyűjtés volt. Különösen fontos figyelmet szenteltünk a legutóbbi évtizedek változásainak néprajzi vizsgálatára, amely mindezidáig teljes egészében kimaradt az intézmény tudományos kutatási terveiből. Az újabb adatfelvételek, további gyűjtések nemcsak a mai múzeumban őrzött anyag kiegészítését szolgálják, hanem hozzásegítenek a jelenkori népi építészeti és életmódbeli változások megfelelő mélységű felméréséhez is, hozzájárulnak a modernizáció előrehaladásának dokumentálásához, s lehetőséget teremtenek hagyományos formák továbbélési törvényszerűségeinek megértéséhez. A szerteágazó kutatási program mozaikszerű eredményei rajzolnak ki egy olyan néprajzi képet, amely hozzásegít a közelmúlt és a jelen gazdasági, kulturális történéseinek megértéséhez. A feltárt kutatási eredmények lesznek az alapjai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi falut bemutató épületegyüttesének telepítési koncepciójának. A program eredményeit azonban sokrétűen hasznosítja az intézmény. A gyűjteménygyarapítás mellett, az állandó kiállítás koncepciójának tudományos megalapozása, időszaki kiállítások megrendezése mellett a múzeum oktatási programjának kialakításában is szerepet játszanak a kutatási eredmények. További lehetőség az anyag hasznosítására az, ahogyan a helyi, vizsgált közösségek számára nyújt lehetőséget a fejlesztési tervek kidolgozásánál, a rendezési tervek elkészítésénél, a helyi monográfiák megírásánál, a lokális történelem helyi tanításában, valamint a vidékfejlesztési programok során egyaránt. Mindenképpen a legfontosabb eredmények között kell megemlíteni azt, hogy több egyetem néprajz szakos hallgatói kapcsolódtak be a kutatási programba. Számukra nemcsak gyakorlati lehetőséget biztosított a múzeum, de az egyetemi képzésben 13 CSERI Miklós - SÁRI Zsolt (szerk) 2009. 15