Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Cseri Miklós–Sári Zsolt: A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttese

is több alkalommal kapcsolódott be a programvezető. A kutatási programban résztvevő hallgatók közül többen szakdolgozatot írtak a kutatási eredmények felhasználásával, többen a program során szerzett szakmai tapasztalatainak segítségével helyezkedtek el néprajzi, muzeológiai állásban. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi falut bemutató új épületegyüttesének telepítési terve a 2009-ben zárult, és a 2010-14 között zajló OTKA kutatási programok segítségével véglegesítődik. Nehéz olyan településformát találni, amely minden igényt kielégítően jellemezné, bemutatná a 20. századi falu képét. A múzeum 20. századi épületegyüttese éles határokkal (az út másik oldalán, szervesen nem kapcsolódva az eredeti koncepció telepítési tervéhez és megvalósult kiállításaihoz) elválik a többi tájegységtől. Az épületek alapvetően a 20. századi magyar faluképet meghatározó épületeit sorakoztatja föl, a különböző egyéb építményekkel, például a villanypóznák és vezetékek, hangosbemondó, közkutak. Fontos hangsúlyt kell fektetni a század jelentős társadalmi átalakulásainak bemutatására, a mezőgazdaság által uralt falu folyamatos iparosítására, a kétlakiságra, a falvakban megjelenő munkásságra. Azokra az életmódokra, amelyek jellemezték az átalakuló, változó magyar falu társadalmát. A technikai vívmányok, a modernizáció eredményeire, amelyek az épületeket, az életmódot egyaránt megváltoztatták. Olyan "falu" bemutatásra teszünk kísérletet, amely a mára történelemmé vált 20. századot állítja a látogatók elé.'

4 Az épületek kiválasztása a következő években, folyamatosan történik majd. Az alapkoncepciót 2003-ban fogalmaztuk meg, ezt részben alátámasztotta, részben módosította is az elmúlt három esztendőben zajlott kutatási program. A telepítési koncepció véglegesítése a következő évek feladata lesz. A jelenlegi kutatási eredmények alapján a következő épülettípusok jelennek meg az épületegyüttesben. A kiválasztott épületek a típusterves lakóházak jellegzetes darabjai, amelyek -hasonlóan az épületegyüttes többi lakóházához- nemcsak egy-egy típustervet mutatnak be, de egy-egy életmódbeli jellegzetességet is tükröznek. Az épületegyüttes keretét egy-egy, a népi építészet jegyeit tudatosan magán viselő lakóház adja. A tervezett épülettípusok: 1. Hollókői ház (Az 1900-as évek elejének épülete, az 1909-es nagy tűzvész utáni újjáépítés háza), olyan típusterv alapján épült lakóház, amely magán viseli a területre jellemző népi építészeti jegyeket. 2. Városiasodó, gazdagon díszített "eklektikus" parasztház, amely a városi minta követését a parasztpolgárosodást reprezentálja 3. Faksz-ház 4. Oncsa-ház 5. FAGl-ház (Ebes), amely a szocialista faluépítés típusháza, és a termelőszövetkezeti munka jellegzetességeit is bemutatja 6. Kocka-ház, az 1960-70-es évek típusházának reprezentánsa, a modernizálódó falusi életmód bemutatására alkalmas épület 14 SÁRI Zsolt 2003. 15-30. 16