Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden

Zakar Erzsébeték hálószobája a meghagyott hálófülkékkel (GYURA Sándor felvétele] A telken Pánczél Gergely hazaköltözésük előtt, 1961-ben fúratott kutat, emésztőt ástak, majd az elektromos áram bevezetése után hidroforral bevezették a vizet a lakásba. A hidrofor központja a nyári konyhában van. Fürdőszobát is alakítottak ki a főépület étkezőnek szánt fülkéjéből. A telepen az ásott kutak még megvannak, de már mindenkinek fúrt kútja van. Korábban a házhoz közel eső ásottkút vizét Zakar Erzsébet nővére segítségével egy laboratóriumban többször bevizsgáltatta. Az alapközmű a Mizsei úti telepen is nagyon sokáig csak a villany volt, ami persze hamarabb ért el ide, mint a Sárkány telepre. Azonban az alapvető elektromos berendezéseket - a mosógépet, a centrifugát és a hűtőszekrényt - csak Sárik Juliannáék hozták haza vagy szerezték be hazaköltözésük után. Ebbe a városrészbe a vezetékes vizet csak 1994-ben vezették el a gázzal együtt. A késedelemnek az volt az oka, hogy a vezetékeket a csatorna fölött kellett átvezetni. Az ásott kút vize az idő múlásával ivásra már nem volt alkalmas, ezért az Ujárkon túli lakosok ásott- és Norton kutakat, illetve hidrofort használtak, vagy elmentek közkutakhoz vízért. A vezetékes víz ellenére Sárik Julianna máig sem alakított ki fürdőszobát a házban. A vizet a gázon melegíti. Sárikéknál a nagy szegénység miatt kezdetben főzésre és fűtésre csak egy sparhelt volt összesen, ezért télen a szobában főztek és fűtöttek egyszerre. Olyankor mind a 11 ember a szobában aludt. Később Juci néni bevezette a gázt és most minden helviségben konvektor van. A szobában azonban megtartott egy vaskályhát, amivel most is rásegít a fűtésre. 76