Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden

A hazai nyersanyagokban szűkölködő textilipart szolgálta a kiskertekben való kendertermesztés és a selyemhernyó tenyésztés népszerűsítése. Vissza nem térítendő támogatásként tartottak fenn nyári napközi otthonokat, szerveztek gyermekétkeztetést, tej- és cukorakciót, szociális- és háziipari tanfolyamokat. Ösztöndíjat, ruha- és cipősegélyt nyújtottak. Mindehhez szociális adatgyűjtés társult: szociális- és zöldkeresztes gondozók gyűjtötték az adatokat a rászorulókról, ellenőrizték a segélyezés hatékonyságát. Ez utóbbi fogalom kulcsfontosságú volt az ONCSA tevékenységében. A törvényhozók szándéka az volt, hogy produktívan kell a rossz szociális helyzetben élő nagycsaládosokon segíteni. Az önfenntartó gazdálkodáshoz kellett megteremteni az alapot, minél több nincstelent önálló egzisztenciához juttatni. Meg kell jegyezni, hogy az ONCSA tevékenysége kiterjedt az 1941-44 között visszacsatolt országrészekre is. Mindehhez azonban társult egy kirekesztő ideológia. Az előírások szerint csak politikailag megbízható, keresztény, egészséges magyar család kaphatott támogatást. Előnyben részesítették a katonaviselt. I. világháborút megjárt családfőket. A juttatandó telkek, illetve a költségek egy részét 5 holdon aluli zsidó birtokok kisajátításával teremtették elő.

2 A házat, ingatlant kedvező, legfeljebb 30 évre adható kamatmentes törlesztésre adták legalább öt vagy több gyereket nevelő mezőgazdasági munkával foglalkozó családoknak. Emellett még a gyermeklétszám arányában a ház árából engedményt is kaptak. A törvény szerint a házépítésre nyújtott kölcsönöknél a negyedik, ötödik és hatodik gyermek után a kölcsönösszegből elengedtek gyermekenként tíz-tíz százalékot. Ez azt jelentette, hogy akinek például 7 gyermeke volt, de azok közül a legfiatalabb már betöltötte az egy évet, a legöregebb pedig nem haladta meg a 18-at, az ilyen család részére elengedték a tartozás 30%-át. Ahol pedig még több gyermek volt, ott a hatodik gyermeken felül az esedékes törlesztésből elengedtek gyermekenként 15-15%-ot.

1 A Ceglédi Hírlapban ezt kimondottan mezőgazdasági munkásoknak hirdette meg, de nem vették szigorúan, hiszen az ONCSA keretében ipari munkásoknak épített telepek is épültek és Cegléden is kapott ipari munkás és egyéb foglalkozású családfő is házat.

4 A házak megtervezésén olyan népi építészet iránt érdeklődő építészek dolgoztak, mint RÁCZ György, TÓTH Kálmán, ZÁRAI Lukács és KOS Károly stb. 20 kutató út keretében több ezer fényképfelvétel és számtalan felmérési rajz készült a magyar falusi épületekről.

5 A típusházak tervezésénél több szempont érvényesült. Az OSZF Műszaki Osztályán a szakemberek három fő követendő alapelvet határoztak meg: 1. Hagyomány és szükséglet - az életszínvonal emelése ne zökkentse ki a magyar házat szerves fejlődésének medréből. Igazodnia kell a benne lakók hagyományos életmódjához, illetve a faluképhez. 2. TI M ON Kálmán 1983. 429-432.; CZUCZOR László 1982. 43-56.; 3. Ceglédi Hírlap, 1942. április 11., 5. 4. Az országos felmérések alapján a rászoruló sokgyermekes nagycsaládok 72,5 % az agrárnépességből került ki. 5 BEREY Katalin 1978. 448.