Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden
2. Olcsóság és ésszerűség - a házakat a lehető legkisebb összegből kell felépíteni, minél kevesebb és homogénebb anyagokból, a lehető legegyszerűbb szerkezetekkel, követve a hagyományos magyar parasztház józan ésszerűségét. 3. Központi tervezéssel és művezetéssel kell elejét venni, hogy „a tervezők formai és szerkezeti elképzelései el ne sikkadjanak a kivitelezők kezén. A Cegléd Városi Közjóléti Szövetkezet megalakulása és működése Ezen előírások és elvek figyelembevételével indult meg a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyében is közjóléti szövetkezetek szervezése. A házépítési akció végeredményeként a vármegyében 1941 és 1944 között 563 ház épült a községekben, és 495 a városokban. 7 A megyei szövetkezethez tartoztak a járások. Cegléden - mint megyei városban - önálló szövetkezet alakult. Az ONCSA által nyújtott lehetőségekről, az OSZF-nek valamint a Cegléd Városi Közjóléti Szövetkezet létrejöttéről (a továbbiakban Szövetkezet) és ténykedéséről a helyi sajtótermékek folyamatosan beszámoltak. A hivatalos fórum a Ceglédi Hírlap, majd 1944 júniusa után a Ceglédi Híradó volt.* A szövetkezeti forma névlegességét jelzi, hogy a megalakulás előtt le kellett az alispánnak adni az 1941. évi munkatervet, valamint juttatandó házak építéséhez már el kezdték keresni a házhelyeknek való ingatlanokat. Ez azért is volt sürgető, mert az ingatlanárak napról napra emelkedtek." A szövetkezet felügyelő-bizottságának elnöke a polgármester, dr. Sárkány Gyula volt, de a mindennapos ügyeket dr. Bálint Sándor fogalmazó, a későbbi aljegyző intézte. Az újságcikkeknek köszönhetően már 1941 első felében nagy volt az érdeklődés, hogy hol lehet kapni házépítésre állami kölcsönt.'" A házhelyekre 1941 novemberétől lehetett jelentkezni a helyi Gazdasági Egyesület irodájában. A közleményekben felhívták a figyelmet, hogy házhelyeket majd csak ezután fognak vásárolni. A lehetőséggel sokan éltek." Az 1947. évi leltár szerint a Szövetkezetnek a Cegléd városával együtt 195 tagja volt. 1' A házhely- és házjuttatások mellett foglalkoztak nagy- és kisállat-juttatással, amelyeknél a családok szociális helyzetén túl azt is figyelembe vették, hogy egyáltalán beszerezhető-e a megfelelő takarmány az állatoknak, valamint ellenőrizték azok egészségi állapotát is. Támogatták és népszerűsítették a libatömést és a selyemhernyó tenyésztést. Adtak kedvező hitelre gazdasági felszerelést, vetőmagot, kisipari- és kiskereskedelmi kölcsönt. 1 3 Lebonyolították az árvíz miatt sérült házakra biztosított hitelakciót. 6. CSABA Rezső 1941. 144-145. 7. TI MON Kálmán 1983. 440. 8. MOLK566 13. csomó. 9. Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban PML) IV 408-b 2606/1942; Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya (a továbbiakban PML NkO) V 73-b 1920/1942 10. Ceglédi Hírlap, 1941. június 7., 2. 11. Ceglédi Hírlap, 1941. november 1., 3. 12 PML XI. 404. 10. köteg 13. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) K 566, 13. csomó. 55
