Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Halák Emese: A kerítések nyelvén – Avagy változó típusok és jelentéstartalmak Erdőhorváti rejtett jelrendszerében

Ezeknél a kerítéseknél a drága alapanyagok, bonyolult és nagy szaktudást igénylő technikák, egyedi formák, nem szokványos színek alkalmazása figyelhető meg. A legutóbbi idők jellemző elvárása - elsősorban a beköltöző víkendesek részéről - a természethez való közelség megjelenítése, ahol a kerítés mintegy a környezetébe olvad. Mivel a beköltözők házai elsősorban az erdőhöz közeli részeken találhatóak, így ehhez igazodva a természethez való közelség igénye leggyakrabban az élő sövény, illetve minimális megmunkálást kapott deszka és léckerítések formájában ölt testet. Kevésbé az alapanyag használatot, illetve a technikai megoldásokat meghatározó, sokkal inkább a felületkezelés szintjén megjelenő finom utalásokkal visszatükröződő kívánalom a hazafiasság: például a piros, fehér, zöld szín egymás mellett való alkalmazásával a kerítés festésében, vagy hagyományosan magyarnak tekintett" motívumok faragása a fakerítés oszlopaiba, deszkáiba. A paraszti világhoz, népi kultúrához való nosztalgikus, idealisztikus visszanyúlásra példa a faragott fakerítések székely kapukra emlékeztető kivitelezése, a kovácsoltvas vasalatok, pántok, kilincsek használata."

1 Egyszerűbb formája pedig mikor egy kedvelt dolgot, állatot festenek a kerítésre (pl. festett fehér lovakkal ellátott kapuk a Kistolcsva utcában). Az egyéniséget kifejező kerítések sora természetesen folytatható lenne, de mivel ezek a kifejezésmódok, illetve jelentkező igények már annyira egyedi esetek, hogy az egészre nézve nem szolgálnak döntő ismeretekkel, így ezek felsorolásától most el is tekintenék. Összességében elmondható azonban mindezen felsorolt igények által életre hívott különböző kerítésekről, hogy csupán nagyon ritka esetben „ütnek el", rínak ki szembetűnően a környezetükben elhelyezkedő kerítésektől. Többnyire az általánosan bevett normáknak megfelelően, csupán az elfogadott alapanyagok, technikai megoldások és stílusjegyek közül való választást segítik. A norma azonban egy állandóan változó tartalommal jelentkező irányelv, így a normához való kötődés esetében sem beszélhetünk statikus kritériumokról. Ez pedig kihatással bír a kerítés tulajdonságait életre hívó igények milyenségére is, ezért a funkciók, és azok hierarchiájának vizsgálatához, a (jel)rendszer összefüggéseinek megértéséhez szükségessé válik további tájékozódási pontok beiktatatása. Faragott kapu kovácsoltvas vasalatokkal (HÁLÁK Emese felvétele] Kerítések nem verbális kódjai időben és térben A kerítések funkcióit és azok alá-, fölérendeltségi viszonyát, azaz hierarchiáját az idő és tér alakító hatása is differenciálja. E két síkon mozgó változás felvázolásához min9. Az adatközlők meghatározása. 10. Lásd pl. KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor 2000. 35 234