Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Legeza Borbála: Olaj és Tsz a faluban – Szocialista megélhetési stratégiák Magyarország két sarkában

Legeza Borbála 0U\J ÉS TSZ A FALUBAN Szocialista megélhetési stratégiák Magyarország két sarkában 2008 nyarán két falu megélhetési szempontjait vizsgáltam a szocialista időszakban: a Zala megyei Gellénházát és a Hajdú-Bihar megyei Ebest. Alapvetően különböző jellegű falvakról van szó, mégis számos hasonlóság figyelhető meg, melyek elsősorban a szocialista gazdasági modell befolyásával magyarázhatóak. Az egyik egy tipikusan ipari település, a másik pedig mezőgazdasági jellegű. Mindkét helyen egy-egy hét terepmunkán vettem részt az OTKA program keretében,

1 az ez idő alatt megismert információk, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakirodalom alapján építettem fel írásomat. Empirikus adataim még kezdetleges ismeretek, a későbbiekben további kutatásokra lesz szükség a pontosabb rálátás érdekében. A magyar olajipar alakulása A magyarországi szénhidrogén-kutatások a 19. század közepe felé kezdődtek, az első jelentősebb eredmények az 1880-as évekre tehetők. A trianoni döntés azonban nagy törést jelentett a dunántúli kutatásokban, a feltárás szempontjából fontosnak ítélt területek többsége ugyanis az országhatáron kívülre került. Kisebb próbálkozásoktól eltekintve az első jelentős külföldi tőke az 1932-ben jelentkező Europen Gas and Electric Company (EUROGASCO) volt. 1933 őszén kezdték meg a munkálatokat először Sopron megyében, majd 1936 júliusában került sor az első zalai mélyfúrásra Budafapuszta (ma: Bázakerettve) határában. 1938-ban az EUROGASCO jogutódja a MAORT lett (Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság). A termelés a MAORT ideje alatt 1938-1944-ig a hússzorosára nőtt, ezzel fedezte a magyar olajszükségletet, és exportra is termelt.' A kőolajmezők a háború alatt túljutottak a termelési csúcson, azonban a megjelenő szovjetek erőltetett termelésre kényszerítették a vállalatot. A jelentős csökkenés tehát a természetes hozamapadás mellett a rablógazdálkodás-szerű igénybevétel miatt következett be.

3 Az egyre inkább kiépülő szocialista államberendezkedés 1948-ban hatályba lépő rendelete alapján államosította a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket, így a MAORT-ot is.

4 Megindult a MAORT-szabotázsper, melynek során a vállalat vezető1. A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai. OTKA 62412. sz. kutatási program 2. SRÁGLI Lajos 2002. 240-241. 3. TÓTH Sándor-SRÁGLI Lajos, 2002. 140. 4. GUERRA Gusztávné-PÁTI Jenőné Dr. Boncz Lenke 1983. 75. 213