Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Kovács Zsuzsa: „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott”– Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában
dezésének szükségességére több utalást találhatunk a VB jegyzőkönyvekben, de a hivatalos út mellett az informális megoldások bizonyultak hatékonyabbnak. Az iratok tanúsága szerint az 1950-es években felépült kultúrotthon programjain társasággá formálódó fiatalok között nem érezhető az idősebb korosztály ellenszenve. Sőt, akaratlanul is ők lettek az eszközei a szüleik között feszülő ellentétek enyhítésének. 2 4 A fellendülés évtizedei Kezdetben Gellénháza lakói a biztos keresetet adó munkahelyek mellett a vállalat által a településre kényszerített terheket érzékelték. Ez a feszültség az '50-es évek második felétől, amikor a nehézségek mellett a fellendülésnek is látványos jelei mutatkoztak, enyhülni kezdett. Régen csupán egy szatócsbolt szolgálta a faluban az áruellátást, míg 1959-ben már két fűszerbolt, egy vasbolt, egy húsbolt, egy textilbolt, két italbolt és egy eszpresszó is a lakosság igényeit volt hivatott kielégíteni. Bolthálózat a településen Az élelmiszerek bolti beszerzésére leginkább a telepi családok voltak rászorulva, hiszen nem rendelkeztek gazdasággal, ahonnan a zöldség- és hússzükségletüket kielégíthették volna. Később viszont a falusi családoknak is egyre több élelmiszert kellett a boltból beszerezni, mert először a férfiak, majd a nők munkába állásával kevesebb időt tudtak a gazdaságra fordítani, hogy megteremthessék a teljes önellátás feltételeit. Az országos folyamatokhoz hasonlóan, időszűkében itt is a kenyérsütés volt az első olyan hosszabb időt igénylő háztartási munka, amit elhagytak a háziasszonyok. 2 5 Sok nőnek a sütésre sem volt lehetősége, mert az újonnan felépülő kockaházakba kemencét már nem építettek. A fellendülés évtizedei alatt a gellénházi boltok jó ellátottságának, a megtartott kis konyhakerteknek, jobb életfeltételeknek köszönhetően a falusiak egyre szélesebb rétegei léptek ki végleg a nélkülözés sorából és tapasztalhatták meg a jóllakottság érzését. 2 6 Az áruellátás tekintetében azonban Gellénháza nemcsak a helyi igényeket szolgálta ki, hanem a környék lakóit is, mert a többféle áruval jól felszerelt bolt miatt a szomszédos községekből is ide jártak bevásárolni. 2 7 A KSH Zala megyére vonatkozó 1964es adataiból világosan látható, hogy néhány évtized alatt, miként emelkedett ki Gellénháza a környező falvak közül és kezdte a centrum szerepét betölteni. Itt ugyanis a többi településekhez képest az élelmiszerboltok forgalma ötszöröse vagy még többszöröse volt a környező települések boltjainak. Más készletekből viszont akár lOx 24. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1967. április 17. 25. VALUCH Tibor 2001. 323. 26. VALUCH Tibor 2001. 322. 27. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, I960, december 23. 198
