Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kovács Zsuzsa: „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott”– Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában

többet vásároltak itt, minta saját falujukban.

2

8 Az adatokat természetesen árnyalja, hogy egyes ruházati, háztartási vagy kertészeti eszközöket Gellénházán vagy a megyeszékhelyen lehetett beszerezni, ezért ezeket a környék lakói csak itt vehették meg. Az 1950-es években az ország áruellátása meglehetősen akadozott, számtalan termék hiánycikknek minősült, mégis ebben az ismeretlen zalai kisfaluban hét bolt látta el élelmiszerrel és egyéb áruval a községben és a környéken lakókat. Egy-két termék kivételével, mint például a táblaüveg, ami itt is rendszeresen hiányzott a polcokról, alapvetően egyenletes beszerzési lehetőségekről beszélhetünk. Más volt a helyzet egyes kampányszerűen, nagy mennyiségben fogyó termékekkel vagy az itallal. Ünnepek előtt ugyanis problémát jelentett, hogy elfogyott az élesztő, ami nagy bosszúságot okozott a háziasszonyoknak. A munkásoknak pedig a sörkészletek szűkössége jelentett kényelmetlenséget, ezért a VB tagjai a probléma megoldása végett egyenletesebb fogyasztásra kérték a lakosságot. Ha az élelmiszerboltból elfogyott a sör, a munkások az italboltba mentek fogyasztani, ahol nemcsak, hogy drágább volt az ital, de még a hely is szűkösnek bizonyult. Egyéb, a kiszolgálásra vagy az árukészletre vonatkozó panasz nem érte a boltot. '" Az eszpresszó áruellátásával kapcsolatban sem merült fel kifogás, nyáron ugyan egy-két alkalommal kevésnek bizonyult a fagylalt, más termékből azonban megfelelő mennyiségű készletet tudtak raktározni. A bajt itt is inkább a hely szűkössége jelentette. Az eszpresszóban a legkeresettebbek a cukrászati termékek, a feketekávé, csak ezután az ital, amit inkább akkor keresnek a vásárlók, ha már elfogyott a népboltban és az italboltban. A Gin, kevert és tiszta rum 10-15%-os forgalmat jelentett, a presszó havi 60 000 Ft-os forgalmából.

3

0 Az egyik élelmiszerbolton kívül, ami a falu közepe táján helyezkedett el, a többi az új, olajos részen állt és vélhetőleg a forgalom nagyobb részét is az olajmunkások, valamint családtagjaik vásárlása jelentette. Kiépülő falusi infrastruktúra A boltok mellett a lakosság mindennapi életében leginkább a község saját infrastruktúrájának fejlődése éreztette hatását. A lakótelep után 1957-ben a faluba is eljutott a gáz, ami a lakások korszerű fűtő- és főzőenergiával való ellátását tette lehetővé. Ekkor a vezeték még csak a háztartások 72%-ban volt elérhető, de a hálózatot folyamatosan bővítették.'

1 1959-ben már néhány szomszédos faluba is eljutott a gáz, így például Gombosszegre, ahol sem iskola sem bolt nem volt, gáz viszont néhány házban már igen. Lickóvadamoson 462 lakásból 426-ban volt áram, 280-ban pedig gáz is. Nagylengyelen kívül azonban a szomszédos települések nagy többségében ekkor még nem jutott el a gázvezeték.'

2 Néhány év alatt viszont úgy kiépült a hálózat, hogy országos szinten is ebben a megyében volt a legmagasabb a háztartások gázenergiával való ellátottságának 28. KSH 1964. Lásd 1. táblázat. 29. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, I960, február 18. 30. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1966. február 1. 31. FENYVESI Zsolt 1987.; KSH 1959. 32. KSH 1959. 199