Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kovács Zsuzsa: „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott”– Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában

Modern falusi konyha, benne gázzal működő teatűzhellyel 1965-ből [SCHLEMMER Tamás felvétele), GM fotótár kezetek megalakulásának első hullámában ugyanis az olajvállalat jelentette földromboló tevékenység szolgált a megszervezés elleni kifogásként. A Központi Vezetőség a gellénházi VB.-t is arra kötelezte, hogy a faluban tegyék meg a kollektív gazdálkodás megteremtését szorgalmazó intézkedéseket, a lakosság körébe n, pedig indítsák el az ügy fontosságát megértető népnevelő munkát. A VB tagjai azonban azzal az érveléssel visszakoznak. hogy a községben a nagyüzemi gazdálkodás, ami persze a leghelyesebb gazdálkodási forma, itt mégis kivitelezhetetlen, mert az olajvállalat már eddig is nagy területeket szakított ki a művelésre alkalmas földekből, és a területfoglalások még folyamatosak.'

1 A kollektivizálás második hulláma 1960-ban azonban Gellénházát sem kerülte el, és akkor már itt is megalakult a tsz, Zöldmező Termelőszövetkezet néven. Az 1950-es években a falu és az olajosok viszonyát nemcsak a területkisajátítások mérgezték, hanem az olaj munkásoknak a faluban betöltött kivételezett helyzete is. Korábban a határhoz tartozó kisajátított területen épült fel a település új központja, ahol több összkomfortos, földszintes ikerházat, és hat, akkor nagyon korszerűnek számító kétemeletes munkásszállást, majd további szolgáltató épületeket is felépítettek. Az új lakásokhoz ivóvíz, földgáztüzelés, fürdő is tartozott és minden házat bekötöttek a lakótelep csatornahálózatába. .Az Olajbányász körútra keresztelt utcában lakók élete ezért eleinte sokkal kényelmesebb volt, mint a faluban élőké,

2

2 akik leginkább a villamosítás elmaradását sérelmezték. Azzal érveltek, hogy a falu egyik felébe már sikerült bevezetni az áramot, így a település egy részén, különösen a lakótelepen lakó ipari dolgozóknak kijut az áldásos villanyfényből, ám a falu másik része, mint egy elkülönített szektor nem részesülhet belőle.

2

3 Ezek a körülmények a falusiak és a telepiek megosztottságához vezettek. A feszültségek az évtizedek során sokat enyhültek ugyan, de az ellentétek mind a mai napig érezhetők. A '60-as években kialakult a „telepeik-falusiak" sztereotípiája, és a településen történő események ebben a rendszerben nyertek értelmezést. A kialakult viszonyok ren21. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1955. június 13. 22. FENYVESI Zsolt 1987. 23. ZML Gellénháza Községi Tanács VB jegyzőkönyve, 1955. január 15. 197