Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Kovács Zsuzsa: „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott”– Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában
nek, akik ezért a faluban lakók házaiban kaphattak éjszakai szállást. 1950-ben, amikor az első fúrósok a faluba érkeztek, a kölcsönös egymásra utaltságban a jó emberi kapcsolatok jellemezték az együttlakók viszonyát. 1 4 Később, amikor elkezdődtek az építkezések és a fúrások számára történő területkisajátítások, a falusiak és az olajosok között erősen megromlott a viszony. Attól fogva, hogy a gazdák földterületein kezdték meg a fúrótornyok állítását, a kiszolgáló épületek és a lakótelep felépítését, se szeri se száma a jogos panaszosoknak. A vállalat persze fizetett a kisajátított földért, azonban a tulajdonos akár adta, akár nem a terület többé nem maradt az övé. Sokszor a kisajátítást követően nem vagy nem időben érkezett a kifizetés, ami további elégedetlenségeket szült. 1 5 Szintén állandó panaszra adott okot a fúrótornyokhoz igyekvő, nehéz gépjárművek útromboló tevékenysége, mert a földutakban és a rövid műútszakaszon keletkezett károkat a vállalat nem térítette meg. A VB. jegyzőkönyvek tanúsága szerint több alkalommal szólították fel a vezetőséget, hogy a határban a szekér számára teljesen járhatatlanná tett utat javítsák meg."' A mellékutcák és a határ földútjai mellett, az új műút is a nehéz gépjárművek terhelése alatt roskadozott, a földutakról felhordott sártól pedig sokszor vált járhatatlanná. Később már nemcsak az utak állapotának folyamatos romlása jelentett problémát a gazdáknak, hanem az olajátfolyások miatt a rétek egyre nagyobb területeinek használhatatlansága is. A tavaszi munkák kezdetén gyakran szólnak a földek és a rétek rombolásáról az 1950-es évek második felének VB. jegyzőkönyvei. Az egyik 1956 júliusában keletkezett irat arról számol be, hogy az évben lOOkh földet tett tönkre az olaj, így ebben az ügyben sürgős intézkedésre van szükség. 1 7 A sürgős intézkedésekre azonban az esetek nagy többségében nem került sor. Az '50-es évektől, a mezőgazdaság erőltetett átalakításának idején az olajvállalat falubeli jelenléte egyszerre volt teher a mindennapokban és kibúvó az erőszakosan a településre kényszerített, központi rendeletek alól. A tanács emberei az olaj által tönkretett és betakaríthatatlan fű ügyét használták fel arra, hogy népszerűsítsék a központilag elrendelt silózás korszerűnek tartott módszerét. Azzal érveltek, hogy az olajos réteket látva nem marad más hátra, mint az állatok téli etetésére, silótakarmányt használni. 1 8 Másfelől viszont a beszolgáltatás könyörtelen terheinek enyhítésére is ürügyként szolgált, hogy a járhatatlan utakon, a tönkretett földekről a terveknek megfelelő mennyiségű gabona beadása lehetetlennek bizonyult. 1 9 Az 1949-es évektől fogva sorra alakultak a termelőszövetkezetek a környező falvakban (Bocfölde 1950, Petrikeresztúr 1950, Ormándlak 1951, Lickóvadamos 1951 2 0), Gellénházán viszont ezt a kérdést egészen 1960-ig el tudták odázni. A termelőszövet14. FENYVESI Zsolt 1987. 3. 15. ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, 1955. szeptember 29. 16. ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, 1955. november 19. 17. ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, 1956. július 7. 18. ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, 1960. november 19. 19. A földek és az utak tönkretételének problémája állandó témája a VB jegyzőkönyveinek. A fent idézett konkrét eset forrása: ZML Gellénháza Községi Tanács VB. jegyzőkönyve, 1956. május 26. 20. Dr. GAÁL Antal-VASS Ferenc, 1988. 171-191. 196
