Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után
Fokozottan áll mindez Nagyvenyimre. Utóbbi község karakterében a telepes múlt egyáltalán nem domináns. Nemcsak azért, mert az utóbbi három évtized szuburbanizációs mozgásai rendkívül kitágították a belterületet, miközben számos elemét számolták fel a falusi múltnak, hanem azért is, mert a kiosztott házhelyeken már a kezdetekkor vegyes építészeti formanyelv volt érvényben. Mind időben visszafelé a paraszti világba, mind az új idők felé, a szocialista fejlődés irányába gyakoriak voltak a kilengések. A telepes falu 1945 utáni új parcelláin még ma is látni jó néhány hosszúházat, amelynek nemcsak tömege, de építészeti részletei, így pl. az eklektikus ablakkeretek arra utalnak, hogy építtetőjük jobban bízott a helyi asztalosban - áttételesen a hagyományok erejében - mint az állami adminisztráció kínálta tervekben. A másik végleten ott találjuk Dunaújváros hatását, amely kisugárzása révén még a szuburbanizáció megindulása előtt hozzájárult a városias villák, kockaházak elterjedéséhez. Mátyásdomb telepes jellege, Nagykarácsony utóparasztosodása és Nagyvenyim urbanizációja egyaránt jellemző Besnyő házaira. A faluban ma is számon tartják az első telepesházakat, az úgynevezett „tíz házat" és a „húsz házat". Az elbeszélések szerint a negyvenes években két ütemben elkészülő állami kislakások átadására maga Veres Péter vállalkozott, akit a falu folklórja tudatos ferdítéssel-e, vagy véletlenül, de csak ,Vörös Péterként" emleget. Az első tíz ház között még találunk tornácos megoldásúakat is, de a Kossuth utcában álló újabb ingatlanok már az ismertetett alaprajzi rendszert követik. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik a lakóegységekhez egyedül itt készültek szabvány melléképületek. A háztól kb. húsz méterre álló soros elrendezésű téglaépítmények egy nyitott szénatárolóra és egy kétsejtű istállóra tagozódnak. Előbbiben helyezték el a gazdasági munkák során használt tüzelőberendezést, és innen lehetett feljutni a padlásra is. 83 8 4 A kampányszerű kezdés után az állam Besnyőn nem vállalkozott a falu teljes felépítésére, ezért a már jól ismert típustervekhez kötött OTP kölcsönök formájában támogatta a további munkákat. Az elhúzódó egyéni kivitelezés igen sok kiskaput hagyott. Számtalan szövetkezeti tag a korábbi paraszti mintákat követve építkezett, így akárcsak Nagykarácsonyban itt is építettek hajlított házakat az ötvenes-hatvanas években. Végül néhány szóban vázolom a falvakban elkészült középületek sajátosságait. 8 5 Legegységesebb e téren is Mátyásdomb központja, ahol a Fő utca teresedésének valamennyi tömbje a faluépítés korai szakaszához kötődik. Bár az utóbbi évtizedben a polgármesteri hivatal nagyszabású felújítási programot hajtott végre, színes vakolatokat alkalmazott, műanyag nyílászárókat épített be, az épületek tömbhatásában ma is felismerhető a negyvenes-ötvenes évek falu tervezésének ízlésvilága. A téglalap alakú teret kelet felől az eredetileg tanácsházának készült, ma postaként üzemelő tömb zárja le. Az új építészeti eszme egyik alaptulajdonsága, a jó megvilágításra való törekvés határozza meg a homlokzat83. A jelenlegi tulajdonosok nem tudták megmondani, hogy a szintén itt található árnyékszék eredeti berendezés-e. 84. Ugyanebben az utcában található még két ikerház is, amelynek építési idejére nem emlékeznek. Az egyiken még megvannak a régi nyílászárók is. Ezek alapján nem kizárt, hogy a „húsz ház" előtti években készültek el. 85. A rövid felsorolás nem vállalkozik az épületek értékeinek részletes feltárására, csupán néhány kiemelkedően érdekes megoldásra szeretném felhívni a figyelmet. 109
