Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után
12. ábra. Nagylók iskolája. A sávszerűen sűrű ablakok modernsége keveredik a régi pusztai világra emlékeztető, hosszan elnyúló tömbszerüséggel. kezelést: emelet magasságú világítóablak az oromzaton, négyzetes ablakok majdnem összeérő sora a hosszanti oldalon. A hangsúlyos magas tető ugyanakkor illeszkedik az uradalmi puszták hangulatába. A korabeli közintézmények eredeti állapotukban maradtak meg 1 lantoson és Nagylókon. A nagylóki iskola nyeregtetős hosszanti tömbjén a falakat megbontó hatsejtű nyílászárók alakú ablakok sora már-már szalagablakos hatást kelt (12. ábra). Az iskola mellett ikerlakásos tanítói szolgálati ház áll. A kváderes nyerskő felület, és az egymástól gondosan elválasztott teraszok az urbánus életvitel meghonosodását jelzik. A fő utca következő épületén, a kultúrházon, az érdekes tagolású hosszanti ablakok és a plafonig üvegezett főbejárat modernsége keveredik a hosszan elnyúló magas tetős tömb hagyományosságával. Hantos központjának modernségét lényegében a kultúrház biztosítja, amelyhez a nagylóki val teljesen megegyező tanítói lakások kapcsolódnak. Az épület a még álló kastély parkjában található. Leginkább itt érthetjük meg, milyenek lettek volna az árnyas parkok közé álmodott faluközpontok, ha minden az eredeti elgondolások szerint valósult volna meg (11. ábra). Nagyvenyimen a községháza érdemel figyelmet, amelynek timpanonszeru oromzata nem ismeretlen ugyan a magyar népi építészetben, de a Mezőföldön inkább a felszámolásra ítélt kúriákat jellemezte. 8 6 86. Az ötvenes évek eleje a klasszicizmus felfedezésének a kora. Jánossy György például oszloprendes falusi kultúrházat tervez. HADIK András 1987. 31 110
