Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A mezővárosok építészete

A 2003-ban megindult tájegység építésnek az egyik kiemelt jelentőségű feladata volt, az újjáépítési javaslatokban következetesen meg­jelölt hiteles településre jellemző kőanyag be­szerzésének előkészítése. A múzeum népraj­zosai és a tervezést végző mérnökei felkutat­ták a még működő kőbányákat, szakértői vé­leményeket készíttettek a kőminőségekről. A gyöngyösi épületek hiteles megépítéséhez 60. A kő megmunkálása a múzeumban az időközben bezárt farkasmályi kőbánya rész­leges megnyitásán tül a településen folytatott kutatások után bontásra ítélt korabeli épüle­tek kőanyagát is sikerült megszerezni. A közel 10.000 tonna kő Szentendrére szál­lítása és a beépítéshez szükséges helyi meg­munkálása komoly kihívást jelentett a kivi­telezőnek. A múzeum mindvégig szigorúan ellenőrizte a megadott paraméterek teljesítését, folyama­tosan koordinálta a kőanyag minőségének el­lenőrzését. Miként ez a megvalósult tájegy­58. Kőfaragó készíti a közkutat ható: Szegilong, Olaszliszka és Bodrogolaszi tele­püléseken. A magyar királyság fontos hadi- és ke­reskedelmi útvonala keresztül haladt a felföldi me­zővárosok sávján. Ez is indokolta a központi szer­vezésű hatékony hídépítések megvalósítását. Zemp­lén megye 1833-ban összeírta a területén lévő kő­hidakat, s ebből az összeírásból ismerjük pl. az erdő­bényei kőhidat is. 59. Az erdőbényei báz eredeti helyén 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom