Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
A filoxéra és hatása
A FILOXÉRA ÉS HATÁSA A felföldi szőlők hagyományos kártevői (jégeső), betegségei {ragya, lisztharmat, peronoszpóra) ellen minden korban a tapasztalatokat felhasználva védekeztek a szőlőművesek, birtokosok. Érdemes megemlíteni a jégeső elleni védekezés eszközeként a viharágyút. Elterjedése előtt a felföldi gazdák is a más vidéken ismeretes néphiten alapuló módon védekeztek, azaz vastárgyakat hajigáltak a jégesőbe, illetve harangoztak! 1900 körül kezd terjedni a viharágyú alkalmazása központi kezdeményezésre. A parasztok között erős volt az ellenállás, mondván „az istentelen urak ágyúval lövöldöznek az Istenre". A viharűző ágyúk egész láncolatát állították fel a szőlőbirtokosok Sátoraljaújhely körül. A nagyméretű 82 méteres (!) felfelé szélesedő tölcsér forma mellett - amely nagybirtokosoknál terjedt - kisbirtokosok használták a kisméretű, valódi ágyúcsőhöz hasonlót is, melyeket előszeretettel használtak szüret idején is hangkeltésre. (Ilyen kisméretű ágyút talál a látogató a hejcei lakóház borházában is a múzeumi kiállítás részeként.) A gombák ellen a 19. század végétől a különböző vegyszeres permetezéssel védekeztek a gazdák. Egyes pusztító károkozók ellen legtöbbször védtelenek voltak, de ezek egyike sem jelentett teljes pusztulást a szőlőknek. A kivétel xjiloxéria (szőlőgyökértetű, Viteus vitifolii) csak szőlőfajokon élősködő, veszélyes kártevő. A filoxérát 1856-ban fedezték fel Amerikában, ahol a tölgyesekben terjedt el, de nem okozott károkat. Európában Franciaországban bukkant fel először 1865-ben szőlőkben, ahol teljesen védtelenül érte a telepítvényeket. A francia állam óriási pénzjutalmat tűzött ki a megfelelő védekezési eljárás felfedezőjének, ám hiába pályáztak sok százan senki nem tudott biztos megoldást. Egyes síkvidéki szőlőkben a hetekig tartó vízzel való elárasztással kísérleteztek, de ez a megoldás szőlőhegyek esetében természetesen elképzelhetetlen. Elsősorban a kötött talajú - tehát nem homokra telepített - szőlőkben pusztított a kártevő. Magyarországon 1875-től kezdett elterjedni. A védekezést nehezítette, hogy a parasztok, kapások nem hittek a filoxérában s csak egy újabb úri praktikát, esetleg extra adónem bevezetésének előkészítését feltételezték, mikor a szőlőket vizsgálták. / : r\ —1 53. Vihar ágyú 50
