Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A szőlő és borfajták

3-6 puttón aszúszemet adagoltak. Érdekes, hogy a tokaji aszú sikereit követően az ország más borvidékein is megkíséreltek aszút készíteni. Elsősorban a nagyobb uradalmakban kísérleteztek saját aszúval. A Nyugat-Dunántúlról már az 1700-as évek elejéről feljegyeztek aszúborokat, s száz évvel később a Dunántúli uradalmakban szinte általános volt. Érdemes a gyöngyösi, Mátraalji szőlők történetének tapasztalatait is megismerni. A középkortól telepített szőlők fehér fajták voltak: zöld szÖlÖ, gohér, juhfark. A fehér szőlők mellett vörös fajtákat (török szŐlÖ, fekete, muskatat) is termesztettek a gyöngyösi szőlősgazdák. A mátraalji bor az itthoniak, sőt a külföldiek előtt is a 17. századtól vált egyre ismertebbé. A vörös szőlők terjedése balkáni hatásként értékelhető a török hódoltság időszakából. Még a híres mohamedán utazó Evlia Cselebi is különös rajongással dicsérte 1664. évi útján Gyöngyöst: „Edes ízű, bŐ levü, tizenhétféle szőlője van s közte hétféle muskát szőlő. Borának nincsen párja sem Arábiában, sem Adsemországban (Perzsiában)..." A fehér és vörös borkultúra 18-19. századi egymásra rétegzettsége és egymás mellett élése középkori hagyományokat ötvözött, belső kistáji fejlődéssel. A filoxéravész előtti időkben Gyöngyösön a török szőlő mellett a legelterjedtebb, s az előbbivel rendszerint vegyesen ültetett szőlő volt a jakab szőlő. Ez a legkorábban érő vörös szőlő fajta. Későn érő fekete borszőlő fajta a Felföldön cigány szőlőnek nevezett. A filoxéra elleni gyöngyösi védekezés és újratelepítés is az új fajták meghonosodását eredményezte. Ezután terjedtek d x gyöngyösi siller, visontai fehér, visontai bikavér, oportö, rizling és szürkebarát, muskotály szőlők, és a különböző csemegeszőlő fajták, mint a chasselas, szőlőskertek királynője, cardinal. A szőlőtermés mennyisége és minősége nagymértékben az egyes évjáratok függvénye. Ebben legnagyobb szerepe az időjárási tényezőknek van. Gyakori, hogy a téli, tavaszi fagyok károkat okoznak, a hűvös, csapadékos vagy a túl száraz, meleg esztendők termésre gyakorolt hatása szintén alapvető. 15. Gyöngyösi csemegeszőlő szüret archív felvételen 21