Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

Az épület a földszinten szoba-konyha-kamra beosztású, az emeleten ere­detileg egyterű gabonaraktár volt. A konyhai szabadkémény előtt látható egy hasáb alakú pince veremmel. Az épület vastag rönkfából készített gerendafö­•démes, torokgerendás nyeregtetejét fazsindely fedte. Rövidebb oldalán széna­felhányó nyílás látható. A dézsmaház helyiségeiben a tájegység társadalom- és gazdaságtörténe­tével foglalkozó állandó kiállítás lesz látható. Itt kap helyet a görög, zsidó borkereskedők működését bemutató tárlat és a nemesi származású külső szőlőbirtokosok emlékanyaga is. Külön kiállítási egységben lesz látható az eredeti mádi épületek bontása során feltárt korabeli restaurált kerámiaanyag (20. kép). A GYÖNGYÖSI SZENT DONÁT-SZOBOR (11/13) — másolat — A Felföldi mezőváros épületcsoport háromszögletű teréről kivezető, a szőlőhegyi teraszok felé vivő út mellé tervezett védőszent szobra eredeti he­lyén is külterületen, Gyöngyös-Szurdokparton állt. A szobor a szőlőhegyek 18. századi védőszent-kultuszában kiemelkedő szerepet játszó Szent Donátot jeleníti meg (21. kép). Az 1759-ben állított szobor négyzet alaprajzú talapzatán dombormű és vésett felirat látható. A dombormű a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Donátot ábrázolja. A talapzaton hengeres, sima törzsű ión oszlop áll. Az osz­lopfő fölé Donát álló alakos, római légionárius ruhájú szobra került. A római katolikusok számára a szobor kultuszhely volt. Az időjárási vi­szontagságok (fagy, jégeső, vihar) és szőlőbetegségek elkerülése, megelőzése érdekében itt imádkoztak. Az objektum típusában és megformálásában a 18. század közepi mezővá­rosi emlékoszlopok, kőszobrok kvalitásos, „népies barokk" sorába tartozik. A tájegységben a jelenleg Gyöngyösön álló szobor hiteles műtárgymáso­latát helyezzük el. A MEZŐVÁROSI HEGYI SZŐLŐKULTÚRA ÉPÍTETT KÖRNYEZETE ÉS TERMŐHELYE A tájegységből kivezető fölső út felett kőből szárazon rakott teraszrend­szer segítségével a filoxéravész előtti művelési módokat és szőlőfajtákat kí­vánjuk bemutatni. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom