Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

A hejcei lakóház a Felföldi mezőváros tájegység berendezési koncepciójának megfelelően borkiméréssel, borkereskedelemmel, fuvarozással foglalkozó mezővárosi gazda házaként lesz berendezve. A háznak 5 képzeletbeli lakója van: a gazda és felesége, a háznál maradt kisebbik fiuk, annak felesége és az ő csecsemőkorú gyermekük. A bemutatásra kiválasztott időszak: 1865 tavasza. A gazda fia borszállítmánnyal indul fuvarba. A házban az indulás előtti készülődés látszik, a hordókkal felszerelt jellegzetes hosszú kocsi indulásra készen áll a pajtában. A míves keményfa bútorok és a korszakra jellemző kerámia, illetve textília segítségével lesznek érzékeltethetőek a korabeli mezővárosi gazdacsalád életkörülményei. Az épület jellegzetessége, hogy korabeli borozót rendezünk be benne, melyet bizonyos korlátozásokkal a látogatók használhatnak is. Az épület egyértelműen igazolja, hogy a 18. században a Felvidéken újjáéledt és kivirágzott az ács- és kőművescéhek segítségével, korabeli pallér-tervrajzok mintái alapján a kőépítkezés. Ezt igazolják a korábbi paraszti kőépítkezés tapasztalatait is felhasználó, a történeti stílusok ornamentális jegyeinek (kőkeretek, kőfaragások) megmaradása (8. kép). 7. kép. Hejcei lakóbázjotója 76