Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

8. kép. Hejcei lakóház hosszmetszetének rajza Az ERDŐBÉNYEI HÁZ (II/4) — másolat — Néprajzos: Sári Zsolt Építész: Bálint János A múzeumi tér bal oldalát az Erdőbényéről származó, L alakú, másolatban készülő épület zárja le. Az ereded ház lakrésze 1770 körül, míg a további részek 1860 után épültek. A helyi kőből épülő ház lejtős szalagtelken helyezkedik el. A kőkeretes ajtókkal és ablakokkal rendelkező nyeregtetős épületet cseréppel fedték (9. kép). Az épület felső szintjén az utcai oldalon lakószoba és vendég­szoba, majd a szabadkéményes konyha található. A hátsó szoba után a toldott helyiségek sorrendje: kamra, borház, istálló, kocsiszín. A lakóház alsó szintjén dongaboltozatos présház és kocsma van, amiből többágú boltozott bortároló pince nyílik. A konyhában boltozott téglakemence, az első szobában kívülfű­tős, kőpadkás, zöld táblás cserépkályha, a hátsóban középpárkányos, barna táblás kályha a tüzelő. Az épület nemcsak a szőlőkultúrára épülő mezővárosi fejlődés filoxéra­vész előtd utolsó időszakát mutatja be, hanem egy erdőbényei gazdag paraszt családját, amely kocsmatartással és kőmunkákkal is foglalkozik. A Kecskés Péter által készített család- és épületrekonstrukció szerint 1869 szeptembe­77

Next

/
Oldalképek
Tartalom