Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE Az 1967-ben alapított, majd 1972-ben önálló nemzed közgyűjteménnyé és országos múzeummá vált Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország közpond népi építészed és életmódgyűjteménye, a néprajzi muzeológia második legnagyobb intézménye. Megalapítása óta alapfeladata a népi építészet és lakáskultúra, életmód és gazdálkodás kutatása, tárgyi és szellemi emlékeinek összegyűjtése. A hagyományos kultúra tárgyi emlékeit a múzeum az ereden helyükön lebontott, a múzeum területére áttelepített épületekben állandó és időszaki kiállítások (döntő többségükben enteriőr) formájában mutatja be. A megvalósuló koncepció szerint Magyarország jellemző építészeti zónái a múzeum kilenc tájegységében, települési egységekbe rendezve lesznek megismerhetőek. Elkészült és látogatható a Felső-Tisza-vidék (megnyílt 1974-ben), a Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl (1993), a Bakony, Balaton-felvidék (2000) tájegység, és folyamatosan épül az Alföldi mezőváros (1992—) épületegyüttese. 2001 végétől zajlik a Dél-Dunántúl tájegység építése, melynek megnyitása 2005 júniusában várható.

1 Az elmúlt több mint 30 év alatt kialakult a tudományos kutatások módszertana, létrejöttek a rajzos, felmérési és szóbeli gyűjtéseken alapuló archívumok, elismertek lettek itthon és külföldön a múzeum tudományos kiadványai és szakmai tanácskozásai, nőtt hazai és külföldi elismertsége. A mai kor szellemének megfelelően az intézmény bátran felvállalja a múzeumi nevelés, a múzeumpedagógia, a közönségfogadás legkorszerűbb módszereinek és eszközeinek használatát.

2 Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 7 hónapos nyitva tartás során a látogatóközönség száma tartósan meghaladja a 200 000-es létszámot. 1 Cseri-Füzes 2002: 240; Kurucz-Balassa M.-I<ecskés 1987. 2 Cseri 1999: 1251-1271. 67