Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos kutatási és telepítési terve már 1970-től tartalmazta a középhegységi felföldi mezővárosi kultúra bemutatásának igényét. Az ekkor módosított Barabás Jenő-Szolnoky Lajos-féle első telepítési koncepció, a Hoffmann Tamás nevével fémjelzett tájegységi lista is kiemelt, karakteres, feltétlenül bemutatandó épületegységként kezelte a Felvidéki mezővárost, s nem változtatott ezen a Balassa M. Iván és Kecskés Péter által összeállított 1978-as épületjegyzék és annak folyamatos módosításai sem.

3 Mind a történed kutatás, mind a tárgyi kultúra megőrzése szempontjából kevéssé ismert, illetve méltatott ez a kultúra, mely nemzeti örökségünk fontos része. A régió átfogó kultúrtörténeti és történeti néprajzi szemléletű kutatására, egyben bemutatására elsőként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vállalkozott. Az épületcsoport felépítését szolgálják az elmúlt harminc évben történt néprajzi gyűjtések, történeti levéltári kutatások, műszaki felmérések és épületbontások. A jellegzetes felföldi kőépítkezéses kultúra a 17-19. században elsősorban a borelőállítás, borkereskedelem és céhes kisipar tevékenységeivel jellemezhető. A szőlő- és bor monokultúra mint városképző tényező a régióra egyedülállóan jellemző. A hungarikumnak számító tokaji fehérbor, illetve a gyöngyösi jellegzetes vörösborkultúra produktumai nem csupán hazai viszonylatban, hanem a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak évszázadokon keresztül. Ez az árutermelő tevékenység határozta meg az itt élő lakosság életét a múzeumi bemutatásra kiválasztott, 18-19. századi időszakaszban is.

4 A Felvidéki mezőváros tájegység megálmodója s az előkészítő munkálatok leghosszabban gondozója Kecskés Péter volt. Kiválasztotta az épületek többségét, néhányat le is bontott, analógiákat keresett, elkészítette és publikálta a tájegység telepítési koncepcióját, tárgyakat gyűjtött, levéltári és történeti kutatásokat végzett. Jelentős tudományos közleményekben és tanulmányokban ismertette a monokultúrás szőlő- és bortermelésre alapozódott mezővárosi építészet kialakulását, jellemző ismérveit, alaptípusait, társadalmi-gazdasági hátterét, anyag- és eszközkészletét.

5 Sajnálatos módon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építési ütemének majd két évtizedes lelassulása és stagnálása - oly sok munkatársához hasonlóan - neki sem adta meg azt az örömet, hogy közel 3 Kecskés 1980: 35-47; Barabás-Szolnoky 1967: 31 oldal + 1 térkép; Hoffmann 1970; Kecskés 1978. 4 Lásd például: Bácskai 1988; Bencsik 1988: 94-114; Hofer-Kisbán-ICaposvári 1974; Fügedi 1979: 25-33; Orosz 1960: 3-70; Orosz 1984: 520-540; Orosz 1985: 3-14; Szakály 1984: 147-178; Szilágyi 1980: 171-175. 5 Kecskés 1987: 97-105; Kecskés 1989: 231-267. 68