Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - KISGYŐR NÉPI ÉPÍTKEZÉSE

KISGYŐR NÉPI ÉPÍTKEZÉSE Kisgyőr község Borsod megyében, Miskolctól 20 km-re fekszik. A források már a 13. században említik. Kezdetben a diósgyőri uradalom, az egri káptalan, majd ismét az uradalom birtoka lett, annak felszámolásáig. Lakosságának egy része a török alatt kipusztult, majd a 17. században magyarokkal (Bihar, Szabolcs vármegyék) újratelepedett.

1 Fényes Elek szerint „A helység a Bükk aljában, tiszta kősziklán épült, s a felette emelkedő magas hegy messze az Alföldre kitekintvén az Alföld a hegyről ítéli a tél, tavasz, nyár közeledésit, s idő változatokat. Határkitcrjcdése 5936 h., melyből 1879 h. szántóföld, 345 h. kaszáló, 800 h. legelő, 412 h. szőlő, 2500 h. erdő. A föld mind harmadik osztálybeli. A szántóföldek sovány, kövesek, s a javítást nagyon kívánják, s így leginkább megtermik a rozsot, azután a kolompért; különben a magot is alig fizetik vissza. A szőlők meglehetős borral fizetnek ugyan, de sok helyt a vízjárás által nagyon rongáltatnak. A gyümölcstermesztésben a nép különös szorgalmat fejt ki, mindazátal jövedelem ágát a szőlőművelés teszi. A baromtenyésztés csekély lábon áll... 50 r. katolikus, 1550 református, 9 orosz, 30 zsidó lakja. A helység határában semmi tó, s folyóvíz nincs, sőt száraz télben és nyárban ivóvízben is szükséget lát."

2 Az 1851-ben leírt állapotok nem sokat változtak az idők folyamán. A földművelés továbbra sem tudott jelentőségre szert tenni. Kivételt képez ez alól a szőlőtermesztés, borászat, amelynek jelentőségét mutatja a község 1743-ból meglevő pecsétje is, mely szőlőfürtöt ábrázol.

1 Az állattenyésztésben az utóbbi évtizedekig is a rideg marhatartás volt a legjellemzőbb, bár vannak adataink az első világháború előtd időkből, amikor dívott az eszfrengás juhtartás is.

4 A megélhetés legfontosabb forrása az erdőmunkák és a fafuvarozás volt. Az erdők nag}' része a Mocsolyási Erdőkincstár tulajdonában volt, ide jártak az emberek bérmunkába vagy napszámba. Vágták, faragták a fát és a 1 Csikvári 1939: IV. 76-77. 2 Fényes 1851:72. 3 BodgálNA. 3591. 4 Földes NA. 1704. 342