Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

kórusról," Szendrei János egy templom 18. századi díszítményeiről,

1

2 Gróh János Sajó-vidéki népies építkezésről,

1

1 Nyiresi Tichy Kálmán gömöri házfal- és oromdíszítésekről írott dolgozatait szükséges kiemelni. Ebben a légkörben született meg a Malonyai Dezső szerkesztette A magyar nép művészete c. sorozat (1907—1922), amiben a templom, a ház és bútor külön fejezetet kapott, és az V. kötete (Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör megyék magyar népének művészete) foglalkozik a palóc népművészettel, s egyben területünk építészetével is.

1

3 A matyók építkezéséről, lakó- és gazdasági épületeiről ír Kőris Kálmán, aki már a tüzelők fontosságát is felfedezte.

1

6' Fludorovics Zsigmond az építkezés mellett a házberendezést is ismerteti.

1 Györfjy István alföldi kutatásai során eljut a „Matyóföldre" is, máig érvényes hatású leírást ad a településről, a szérűskertekről, az ún. üstökös házról és berendezéséről.

1

8 Flerkely Károly Mezőkövesd népéletét ismerteti, külön tárgyalva az építkezést, felfigyelve a tüzelősóira is." A megye más területéről is ez időkben születnek fontos leírások, ismertetések: Ébner Sándor már a Bodrogköz községeinek településföldrajzi vázlatát készíti el.

2" Bátky Zsigmond korai kis közlésében először hívja fel a figyelmet a borsodi barlanglakásokra.1 Pintér Sándor eg)' palóc család otthonát próbálja bemutatni.

2

2 Györffy Istvánnak is vannak adatai a régi palóc építkezéshez.Bátky Zsigmond tevékenysége a magyar, s ezen belül az észak-magyarországi lakóház kutatásában mérföldkövet jelent. Tipológiájában megyénket az északi magyar vagy palóc háztípus elterjedési körzetébe helyezi.'

4 A Magyarság Néprajza Építkezés és Gazdasági épületek fejezete már e tipológia alapján ismerteti vidékünk népi építészetének jellemzőit.3 Bátky Zsigmond 1

1 Huszka 1897/98: 20-25. 1

2 Szendrei 1901: 155-157. 1

3 Gróh 1907: 35-36. 1

4 Nyiresi Tichy 1939: 685-689. 1

5 Malonyai (szerk.) 1922: V. kötet. l

ú Kőris 1905: 149-263. 1

7 Fludorovics 1913: 224-230. 1

8 Györffy 1929: 137-160. 1

9 Herkely 1939: 11-25. 2

0 Gönyey (Ébner) 1925: 65-106. 2

1 Bátky 1906: 216-217. 2

2 Pintér 1909: 200-204. 2

3 Györffy 1930: 154-155. 2

4 Bátky 1930: 113,1933a.: 142. 2

5 Bátky 1933a.: I. 108-216, 1933/b. I. 231-239. 323