Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

A magyar néprajzi kutatás meglehetősen korán felfigyelt régiónk „lakóházára". A „palóc" és a „matyó" ház is főleg azért volt érdekes, mert a köztudatba akkor bekerülő emikai csoportok népi kultúrájának sajátos produktumát, sőt az egész „ősi" magyar népi kultúra egy sajátos rekvizitumát vélték bennük felfedezni. I. Az első, már valóban néprajzi igényű leírás Pápai Károly ismertetése A palóc faházról nem előzmény nélküli. Maga is több helyen utal Szeder Fábián palócokról szóló munkájának a házat bemutató részére,

2 de feltédenül említést érdemel Bél Mátyás 18. századi szűkszavú beszámolója,

3 vagy a Phtnfalvy János szerkesztette kötetben Kiss Antal összefoglalása, amely röviden ismerteti a Gömör-Kishont megyében élő magyarok és nemzetiségiek lakóházait.

4 A sort tovább lehetne folytatni, hiszen a felsoroltak mellett még jó néhány, többnyire meglehetősen általános híradás szól arról, hogy milyen házakat építettek és milyen házakban laktak a parasztok Magyarországnak ezen a területén.

5 Ezek azonban — hasonlóan az ország más területéről származókhoz — jobbára kuriozitások, egy-egy kiragadott, jellemzőnek vélt jelenség ismertetésére korlátozódnak, és nem mérhetők Pápai Károly tanulmányához. A Palóc faházzal meginduló és jellemezhető kutatási korszak még két jelentős tanulmányt eredményezett erről a területről Istvánffy Gyula tollából. Az egyik a korábban napvilágot látott, de későbbi anyaggyűjtésen alapuló A borsodi matyó nép életej a másik A palóczok lakháza és berendezései Az első adatközléseket, illetve a millenniumi kiállítást követően igen hamar fellángoltak az ún. eredetviták, amelyek a magyar ház genetikai fejlődését voltak hivatottak tisztázni. Ennek értékelése nem feladatunk,

8 de azt meg kell jegyeznünk, hogy a sokrétű vita egyik tárgya éppen a „matyó ház" volt/ s a tudományos eszmecsere sok vonatkozásában ösztönözte a vidékünk népi építészetének kutatását. Az 1900-as, 1910-es évek etnográfusainak beállítottsága meglehetősen iparművészeti jellegű volt, a nép termékein, így a házon is elsősorban a díszítőelemet keresték, gyűjtötték. Észak-Magyarországon kutatók közül Perrich Béla matyó építőművészetről,

1

0 Huszka József mezőcsáti 1 Pápai 1893: 1-31. 2 Szeder 1819: 26^16. 3 Bél 1968: 35,108. 4 Kiss 1867: 94-95. 5 Pl. Reguly 1857; Pintér 1880: 17-18; Findura 1885: 200-201. 6 Istvánffy 1896: 66-67. 7 Istvánffy 1911:1-15. 8 Vajkai 1948: 14-15; Gunda 1954/a.: 373. 9 Jankó 1897: 36; Herman 1899. A vita értékelése: Balassa M. 1972: 562-567. 1

0 Rerrich 1909: 38. sz. 322