Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN
EREDMÉNYEKÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemcsak földrajzi értelemben, hanem népi kultúrájában is rendkívül változatos. Az eltérő természeti környezet (síkvidék, hegyvidék, folyóvölgyek, hegyek övezte fennsíkok) sokszor szélsőségesen különböző feltételeket teremtett a paraszti élet számára. A belső fejlődésre, némi elzártságra ítélt Bodrogköz népe pl. egészen másként alkalmazkodott a táj adta feltételekhez, mint a viszonylag korán a monokultúrás szőlőgazdálkodást választó Hegyalja népe. A gömöri kisnemes falvak tárgyi kultúrája sokszor első ránézésre is elüt a dél-borsodi summás-zsellér falvakétól. Az eltérő földrajzi—gazdasági-társadalmi viszonyok mellett esetenként történeti-közigazgatási tényezők is erősíthették (erősítették is) ezt a másságot. A mai megye nevében szereplő Borsod, Abaúj és Zemplén mellett még Torna, Gömör-Kishont, Szabolcs (három bodrogközi település) megyék maradványait is magában foglalja ez a terület. Ezek a valamikori közigazgatási kapcsolódások a legtöbbször kulturális kapcsolatok is voltak, helyt adva ezzel újabb és másabb műveltségi hatásoknak, melyek egy része már az országhatáron túlra mutat. Végezetül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a megye területén már a középkor korai évszázadaitól folyamatosan élnek németek, szlovákok, kárpátukránok, lengyelek, zsidók, görögök, a maguk eltérő kultúrájával, vallásával. Mindez természetesen tükröződik az egyes településeken található építményeken, a megye népi építészeti képén is. Nyilvánvalónak tűnik tehát, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészetéről alig vagy egyáltalán nem lehet általánosságban képet adni. A legkorábbi időktől napjainkig terjedően régiónk kutatói arra törekedtek, hogy több-kevesebb önállósággal bíró építészeti kistájakat különítsenek el, s ez az elkülönítés a népi építkezés hagyományaiban, jellegzetes vonásaiban mutatkozó eltérések alapján történjék meg. így már születhettek szintézisek, készülhettek összefoglalások egy-egy kistáj, etnikai csoport stb. népi építkezéséről. 321