Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN

általános még a kisnemesek között sem, hiszen a 18. század végén Sfirmay Antal, Zemplén megyei földbirtokos és országgyűlési képviselő imigyen kor­holta rendtársai lakházait: „A nemesek lakóházai a falvakban nagyon hitvá­nyak ... üvegablakok a falvakban egyáltalán nincsenek, városokban is leg­ritkábban, hanem állati hólyaggal látták el azokat." 6 3 A Nyírségben az ablak­karika, ablakszem kifejezések Nyárády Mihály szerint egyenesen a nemesházak ácskeretes ablakának kicsiny, sokszögletű, csillogó üvegére utalnak. 6 4 Nóg­rádban a 19. század elején csak kisnemesi használatban előforduló zsalugáte­res, üveges ablakokról tudunk. 6 3 Szabolcsban 18 helyiségben írtak le abla­kokat a 19. század elején, s ezek közül az összes üveges, zsalugáteres ablak a kiváltságos rétegek lakóházain szerepelt. 6 6 Istvánjjy Gyula szerint Észak-Magyarországon csak az 1893-as kolerajár­vány után rendelték el a nyitható ablakok építését a parasztoknál, holott a nemesi-polgári építkezésben ez már évszázadokkal korábban megvolt. 6" Ma­gam is egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az ablak megna­gyobbítása, díszítése egyfajta társadalmi konvenció és földesúri rendeletek tiltó hatálya alá esett. Bakó Ferenc kifejező makiári példája éppen azt példázza, hogy az ablak nagysága társadalmi státus jelképe volt: a 19. század második felében ugyanis egy szegényebb család a helyi bíró lebontott házából megvá­sárolta a kő ablakkeretet, de azt beépítés előtt megkisebbítette, mert nem tartotta szegénységéhez illendőnek. 1 A legtekintélyesebb nemesi udvarházak, kastélyok nagyszámú, sokszor kőkeretes ablakokkal rendelkező épületek voltak már a 18. század közepétől kezdve. A kúriák, kisnemesi lakóházak, főleg az oldalszoba megjelenésével, többek között szintén az ablakok számának növelésével, díszítettségével hangsúlyozták lakhelyük külső megjelenését. Ugyanakkor a paraszti építészet a 19. század közepén még ott tart, hogy mindenhol általánossá válik a két ablak, s díszítettségében is messze volt a nemesekétől. 6' A kisnemesi-kuria­lista építészet fejlettebb szintje véleményem szerint kézenfekvőnek tűnik. ALAPRAJZ Észak-Magyarországon a kétsoros alaprajzú épületek szinte kivétel nélkül nemesi kúriákon, parókiákon, plébániaházakon jelentek meg először. Az L 6 3 Idézi Badál 1987: 17. w Nyárády 1938: 58. 6 5 Zólyomi 1974: 28, 68. 6 6 Páll 1987: 20. 6 7 Istvánffy 1911: 3. 6 8 Bakó 1978: 107. 6 9 Barabás-Gilyén 1987: 116-117. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom