Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)
TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN
alaprajzú nemesi épületek is gyakoriak voltak, itt főként a mezővárosi építészet hatásával kell számolnunk. 7" A 17. század végéről Zemplénből, Abaújból, Tornából s ettől keletebbre Szabolcsból és Szatmárból mintegy tucatnyi nemesházról szóló leírásunk van. Ezek közül l-l egymenetű, illetve L alaprajzú épület, míg a többi két helyiségsoros, 3-4 szobával, oldalkamrákkal rendelkező épület. 7 1 A későbbiek során, szinte a 19. század végéig folyamatosan jelen volt a kuriális építészetben a kétsoros elrendezés. Szabolcsban kétmenetű épületet a kisnemesek mellett csak német településekről írtak le: a 19. század első felében görbe vagy L formára, L módjára épült házak elnevezéssel szerepelnek a forrásokban.' 2 Hevesben és Nógrádban a 18. század második és a 19. század első fele közötd időszakban épült kúriák 72%-a két vagy több szobasoros alaprajzi elrendeződést mutat, míg az L forma részesedése 20%. Gömörben, saját tapasztalataim szerint az L alaprajz, illetve a kétsorosság irányába történő fejlődés a kisnemesek nagy tömegeinél csak a 19. század második felében jött el. Megjelent az oldalszoba, s nagy ritkán a négyzetes alakot formázó két helyiségsoros lakóház is. Noha a legmódosabb nemesi udvarházakon a korábbi időszakban is élt ez a fajta elrendezés, de kisnemeseinknél — s ekkor már a módos parasztokkal együtt — a forma átvételére később került sor. 7 4 Az alaprajzi differenciák elsősorban gazdasági, életmódbeli különbségeket fejeznek ki. Ugyanakkor Bakó Ferenc szerrnt a lakóház formája egy időben kapcsolatban állhatott a tulajdonos jogállásával is. Idézi az 1698. évi országgyűlés 4. §-át, amely azt írja elő, hogy minden lakott ház után adó fizetendő, kivéve, ha kúria alakban épült. Az eddigi példákból is feltételezhető, hogy ez a forma két- vagy többmenetű, esedeg emeletes épületet takarhat. ° Természetesen az alaprajz történeti fejlődését igazából gazdasági, társadalmi és technológiai okok, tényezők határozták meg. A kiváltságolt nemesi népesség, életmódjának, igényeinek, a reprezentációnak, a vendégek fogadásának, a nemesi öntudat kifejezésének a két- vagy többmenetű, sokhelyiséges lakóház felelt meg a legjobban. Ezt abban az esetben is igaznak érzem, ha a forrásokban találtam a 18. századból egyhelyiséges nemes házról szóló leírást, vagy pl. Dél-Gömörben jelenleg is áll még egyszerű szoba—konyha—kamra beosztású, valaha nemesek által épített lakóház.' 6 7 0 Balassa M. 1981: 77; Barabás-Gilyén 1987: 130; Lásd: Kecskés é. n. 8-9. 7 1 H. Takács 1970: 170,184,185,186,189,195, 209, 220, 236, 237, 242, 245. 7 2 Páll 1987: 39^10; Dám 1982: 76-77. 7 3 Badál 1987: 177-178. 7 4 Cseri 1987: 79-81; Dám-D. Rácz 1986: 71-77; Vargha 1985: 92. 7 5 Bakó 1978: 83. 7 0 Bakó 1969: 447, 1978: 80. 316
