Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A KISNEMESI ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉGIÓJÁBAN

építkezés sajátja volt.

3' Megítélésem szerint a cseréppel történő házfedést a 19. század közepéig bátran tarthatjuk a kiváltságos néprétegek, illetve a kuriális építészet sajátjának. Páll István szabolcsi kutatásainak elemzése során, számomra érdekes jelenség tűnt fel. Egyes településeken a kisnemesek mindig más tetőfedő anyagot részesítettek előnyben, mint a faluban élő nem nemesek. Észak-Szabolcsban pl. a 19. század elején a jobbágyok szalmával vagy gazzal fedték épületeiket, a nemeseknél viszont a nád volt a legelterjedtebb. Kenézlőn a nád a parasztoknál volt általános tetőfedő anyag, a nemesek viszont inkább zsúppal fedték házaikat. A kimutatások még jó néhány helyen hasonló eredményeket jeleznek.

3

8 Úgy érzem, hogy — a természetföldrajzi adottságok mellett — minden bizonnyal fontos társadalmi-vagyoni és mindenekelőtt tudati tényezők hatására alakulhatott ki az említett jelenség. NYÍLÁSZÁRÓK A nyílászárók közül az ajtóra vonatkozóan sajnos csak nagyon kevés konkrét adattal rendelkezünk, melyek alapján nagyon nehéz a kisnemesi vagy a paraszti építészet sajátos jegyét elkülöníteni. Talán a méret, a megmunkálás és az alapanyag minőségében fogható meg a különbség. Az egész magyar nyelvterületen, így Észak-Magyarországon is a 19. század második felétől kezdett elterjedni a kétszárnyú ajtó, főként a kisnemesi és a módos paraszti lakóházakon.

5

9 Gömörben magam is tapasztaltam, hogy az ácsszerkesztésű ajtókat az asztalosmunka váltotta fel, s ezzel egyidejűleg a dupla és kétszárnyú, borított ácstokkal és béléssel ellátott bejárati ajtók a századfordulón lettek általánosak, akkor is kezdetben csak a kisnemesi utódok és a módos parasztok lakóházain.

6" A míves megmunkálás, a dupla, kétszárnyú kiképzés a Szabolcs megyei forrásokban is elsősorban a nemesi építőgyakorlatból tűnik elő a 19. század közepe táján.

6

1 Az ajtóhoz képest az ablak mérete, díszítettsége, üvegezettsége, sőt száma alapján is sokkal jobban felhasználható egyfajta különbségtételre. Az a tapasztalatunk, hogy az ablak könnyen válhatott - már csak preferált utcai homlokzati elhelyezkedése miatt is — társadalmi státusszimbólummá. 1743ban Abasáron két kisnemesi kúrián már „ólomkarikás kis üvegablakokat" írtak le.

6

2 Az ablaküveg azonban a 18. század folyamán nem nagyon lehetett 5

7 Páll 1987: 37. 5

8 Páll 1987: 37-39. táblázat is. 5

9 Barabás-Gilyén 1987: 113-114. 8

0 Dám-D. Rácz 1986: 40. 8

1 Páll 1987: 19. 8

2 Bakó 1978: 109. 314